Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 4. szám - Voigt Vilmos: A szótárláda rejtélye
VOIGT VILMOS A szótárláda rejtélye BEKE ÖDÖN: MARI SZÖVEGEK (TSCHEREMISSISCHE TEXTE) 2. Természetes, hogy ezt a művet is Pusztay János, a szombathelyi finnugor- uráli-szibériai kutatás vezetője adta ki. A kétnyelvű (német és magyar) tartalomjegyzék és előszó tájékoztat arról, hogy a cseremisz (ez a rokonnépünk, a mari megszokott neve a nemzetközi kutatásban) szövegek, amelyek teljes német és magyar fordítással együtt szerepelnek, a nagy magyar finnugrista nyelvész, Beke Ödön régi gyűjtéséből származnak. O, kollégáival együtt 1916 húsvétja és 1918 októberének vége között az első világháborúban az osztrákmagyar hadsereg által elfogott „oroszországi” hadifoglyok körében gyűjtött. 29 fogoly katona anyanyelve cseremisz volt, Beke tőlük 281 mesét (ezen kívül 580 dalt, 1177 közmondást, 658 találóskérdést, mintegy másfél ezer néphitadatot és más folklór jellegű szövegeket) jegyzett fel, igen pontos, nyelvészeti átírásban. Ez nemcsak akkor volt a mari folklór legnagyobb gyűjteménye, hanem azóta sem veszített jelentőségéből. Már 1929-ben megindult e szövegek kiadása. Jellemző, hogy Bécs, Oslo, Helsinki, Tartu e publikációk megjelenési helye, ami jól jelzi ezek fontosságát a nemzetközi finnugrisztika és folklorisztika számára - ám azt is, hogy akkor itthon nem volt pénz ilyen kiadványokra. Csak 1945 után vált anyagilag lehetségessé a kiadás mind Beke, mind a Magyar Tudományos Akadémia számára. 1957-ben indult meg a Mari szövegek sorozata, a mostan is követett háromnyelvű megoldással. (Már korábban, 1951-ben elkezdte gyűjtése kiadását, ekkor azonban tematikus rendben, míg az új sorozat nyelvjárásonként rendszerezte az anyagot és a szövegeket állította a középpontba. Ennek következtében egy-egy kötetben sokféle műfaj került egymás mellé /csak a dalszövegek dallamának közlése maradt el,/ a nyelvjárások rendszere szerint. 1961-ben már a harmadik és negyedik kötet is olvasható volt. Feltűnhet, hogy kimaradt a második kötet. A harmadik kötet előszavában (1958-ban) Beke még azt írja, hamarosan következik ez is, és egyetlen nyelvjárás, az urzsumi meséit tartalmazza majd. Ám e kötet később sem jelent meg, a kézirat eltűnt, Beke is úgy tudta: örökre elveszett. Egyébként már korábban is kalandos volt a kéziratok élete. A IV. kötet végén például olvasható 9, a birszki nyelvjárásból gyűjtött mese: csak magyarul és németül, mivel a cseremisz eredeti szövegek a második (!) világháború során elvesztek. Beke élete főművének tartotta nagy cseremisz szótárának anyagát, amelynek példatárában ezerszámra voltak néprajzi és folklorisztikai adatok. Ennek kiadását sok évtizeden át készítették elő, végső 412
