Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 4. szám - Tornai József (versek)
TORNAI JÓZSEF Arany glóriában Fölhívom magam, mintha ő telefonálna, de a másik oldalon nem veszi föl senki, nem baj, gondolom, ha valaki most sem veszi föl, akkor az biztosan én vagyok, így legalább nem mondhatom, hogy nem áll szóba velem, vagyis nyugodtan beleszólhatnék a kagylóba. De minek? Úgyis tudom, válaszul nem az ő hangját hallanám, hanem valamilyen ellenséges ó's-ábrát, éjszaka-lényt, ki réges-rég elrejtó'zött bennem s ezúttal is alig váija, hogy minden rosszat elmondjon róla, akit én mindig csak világra ámuló tavasz-szemmel látok a belső mozivásznamon. Úgy döntök, legyen inkább örökre némafilm ez a tükör-közi szenvedély, peregjenek festett zenére a képek: zöldessárga folyók, homokpartok, hegy-vállak, kék források violás gyönyörben, mintha álmodnék, hiszen már mindenütt jártam azokon a tájakon, melyeket most látok. Csak az arcát (az arcodat) csodálom most először ég és föld között felharsanó sugárkévében, arany glóriában. 291
