Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 2. szám - Pete György: A magyar költészet indiai fordítója

25%-a az itt élő 62 törzs valamelyikébe tartozik. Ez hatalmas szám, egy néprajztudós egyszer ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy Orissa állam egy szabadtéri etnikai múzeum.

Én magam másfél évig éltem különböző törzsekkel, életüket, nyelvüket, szokásaikat vizsgálva. Velük dolgoztam, ünnepeltem, éltem a hétköznapokat - ez az egyetlen mód arra, hogy befogadjanak. Rendkívül sokat tanultam tőlük. Gyönyörű falfestményeik, táncaik, dalaik vannak. Mivel az írásbeliség a legtöbb törzsnél nem alakult ki, költészetük szóbeli, verseik énekversek. Az élet egészét ajándéknak tekintik, s annak minden jelentősebb eseményét, a születéstől a halálig, megéneklik. Verseikből 9 kötetnyit fordítottam le, s jelentettem meg angol nyelven. A törzsek körében végzett néprajzi gyűjtőmunkám 3 kötetben jelent meg, szintén angolul. Az Unesco 1996-ban készül megjelentetni egy válogatást az általam fordított törzsi költészetből, .Éneklő élet” címmel.- Szólna néhány szót önmagáról, irodalmi tevékenységéről ?- Közel 35 éve írok verseket. Első kötetem 1963-ban jelent meg, a 13. pedig idén. Öt, irodalmi kritikákat, valamint esszéket tartalmazó kötetemet adták ki. Több művet lefordítottam oriya nyelvre. Angolul is számos könyvem jelent meg, többek között esszék és általam készített különböző fordítások. Bár jól beszélek angolul - Cambridge-ben és a Harvardon tanultam -, verseket csak az anyanyelvemen írok, azon a nyelven, melyen álmodunk. Költeményeimből 9 kötetet fordítottak le, s adtak ki angolul, ezenkívül 8 más európai nyelven is jelentek meg köteteim. 1993-ban megkaptam az Indiában adható legmaga-sabb irodalmi kitüntetést.- Hogyan került kapcsolatba a magyar irodalommal? Kérem, szóljon a most készülő, műfordításokat tartalmazó kötetéről is.- Közel húsz éve annak, hogy magyar verseket kezdtem olvasni: Petőfit, Adyt. Ugyanebben az időben ismertem meg a magyar klasszikus zenét, mely a népzenében gyökerezik, s a magyar filmeket, melyek szintén a hagyományokból táplálkoznak. Bartók és Kodály zenéje, valamint Jancsó és Szabó István filmjei máig is kedvenceim. Később, Vajda Miklós fordításában ismerkedtem meg a 20. századi magyar költészettel. Tulajdonképpen az általa szerkesztett Modern magyar költészet című kötet az alapja az én fordításaimnak.

Ami számomra megkapó a magyar költészetben, az a gyökerek szüntelen keresése - ami az indiai költőknél is fontos szerepet játszik -, s nagyon megragadott például Juhász Ferenc mítoszteremtő képessége vagy Weöres Sándor szimbolizmusa. Modem költészet ez, de nem az angolszász vagy az amerikai mintát követi, hanem a magyar népi hagyományokban, mítoszokban, legendákban gyökerezik. Az 1996-ban megjelenő kötet - melyet angolból fordítok, s mely a magyar költészet széles skáláját fogja tartalmazni - érzéseim szerint intenzíven és érthetően fog szólni az oriya olvasókhoz, hiszen a költészet szerepe nálunk is nagyon hasonló.- Mit szeret, mit tart fontosnak a magyar irodalomból, költészetből az indiai olvasók számára?- Amit én szeretek a magyar költészetben, az az, hogy nem „népszerű irodalom” a szó nyugati értelmében, de rendkívül gazdag, s benne cseng a

141