Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 11-12. szám - Bódis Zoltán: Elliptikus írás (-próba) (tanulmány)
káosz felé, vagy egy renden túli rend felé történik elmozdulás. 20. uo. 18. 21. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I, Bp., 1967., 948-949. .Német eredetű; vö. kfh. phunt ’súlymérték, font; a legnagyobb pénzegység, dénárfont ..." A magyar fontol alapvetően a ’súly, mérték* ill. ’mérlegelés’ jelentéssel áll szoros kapcsolatban. A fontolgatás tehát a mérést, lemérését idézi elsősorban, nem magát a pénznem fogalmát. Mivel a szó óhatalanul felidézi a pénzérmét is, s a pénz értékét eredetileg a súlya, ill. a pénzérme nemesfémtartalma jelentette, ezért a pénzérme megvizsgálására, lemérésére utalni a fontol szó kapcsán - indokolt. 22. ECKHART Sándor, Francia-magyar szótár, Bp., 1990., 757. 23. vö. 1. jegyzet, 700. Mikor (...) elkészült, nem sokat törődött írásai sorsával (...). 24. Érdekes példája ennek egy Várkonyi Nándorhoz írott levél: 1935-ben, vagyis 12 évvel ezelőtt egy kis müvet írtam, címe Magyar Hyperion, mindössze 50 gépelt lap ... Ez a gépirat csodálatosképpen megmamdt egy barátomnál... Régebben visszakerült hozzám, de közömbös maradtam, mint minden iránt, ami elmúlt t etem jom*-jám emlékeztetett. Most újra elolvastam. n mással nagyon szigorú vagyok. De ez semmi azzal a szigorúsággal szemben, amit magammal szemben gyakorolok. Istenem! 12 év előtt. Kétszer meghaltam azóta s már harmadaik inkamációmat élem 1935 óta. De, Te, kedves Nándor, azt mondom neked, ha ez a mű nem jelenik meg minél előbb, akkor én egy utolsó tékozló vagyok, aki a rám bízott királyi kincseket elvesztegetem, vétkezek az evangéliumi bűnben, hogy nem szerzek érvényt azoknak az erőknek, amelyeket a Magas erők rám bíztak, - Hamvas Béla és Várkonyi Nándor levelezése, in Új Forrás, 1993/12. 103. 25. Id. KEMÉNY Katalin, *A tubákat megzavarja a szabadság...", in. Kortárs, 1994/8., 119-128. /.J az írás realizációs út. Jellegzetes elemi, azaz őscselekedet. (...) az írás elsősorban nem gyakorlati szükséglet, hanem művészet, tehát szakrális cselekedet. (...) A végső dolgokról csak meditálni lehet, de megoldani őket nem lehet. A magyarázat azt a veszélyt rejti, hogy a kisebbel indokoljuk a nagyobbat, tehát melléfogunk.9 26. HAMVAS Béla, Az írás platonizmusa, Sziget I., 1935., 100-111. 27. i.m. 100-105. 28. Ismert, hogy az ún. ’titkos tanítások* írásba foglalása ellen e hagyományok őrzői mindig szót emeltek. Jy betű öl" nem csak óvintézkedés, nehogy illetéktelenek kezébe kerüljön a tudás, hanem annak a tudása, hogy az írás valami lényegestől fosztja meg az adott tanítást. 29. i.m. 106. 30. i.m. 106. 31. i.m. 110. 32. i.m. 111. és 110. 33. i.m. 102. és 106. 34. vö. SC HE STAG, Thomas, pam-, Lucretius, Hebel, Ponge, Mündien, 1990. 167. 35. vö. SZONDI, Peter, Poetry of Constancy - Poetik der Bestaendigkeit, in Schriften 11., Frankfiirt/M, 1978. 321-344. E tanulmányban Szondi Shakespeare 105. szonettjét e szonett Paul Celan-féle fordításával veti össze. Az írás végkövetkeztetése - melyet Szondi Walter Benjamin Intention auf die Sprache-fogalma alapján ragad meg - az, hogy Celan fordítása más nyelvi intenciókkal rendelkezik, mint az eredeti, hisz nem pusztán lexikális-diszkurzív szövegátültetésről van szó, hanem az eredeti szonettben meglévő tendenciák metadiszkurzív megjelenítéséről. Id. 332.: bestaendigkeit ist hiern ... kein bloss Gemeintes, sondern dem Vers selbst eigen. Insofern spricht Celans Spruche nicht von etwas, sondern selbst. Sie spricht von den Dingen und von der Sprache, indem sie, durch die Art, in der sie, spricht.” (A [szonettben tematikusán előkerülő] állandóság itt ... nem pusztán közölt tartalom, hanem magának a versnek sajátja. Ennyiben tehát Celan nyelve nem valamiről beszél, hanem s^ját magát mondja ki. Ez a nyelv a dolgokról és a nyelvről szól, amikor azon a módon keresztül, amelyen szól, megszólal.) 36. LÁSZLÓ András, A mindenség fénye az emberben - Anthröpokosmos gnöietikos, in Őshagyomány, 1992/7., 13. 37. KEMÉNY Katalin, Az ember, aki ismerte saját neveit, Bp., 1990, 171-172. 38. BENCÉDY-FÁBIÁN-RÁCZ-VELCSOV, A mai mag- yar nyelv, Bp, 1988, 553. 39. Mitogiai enciklopédia, szerk. HOPPÁL Mihány, Bp, 1988. 199-200. 40. KEMÉNY Katalin, i.m. 172. borunk elsekélyesedését mi sem jellemzi súlyosabban, mint a jelentést vesztett név, orrút az újszülött már csak divatból, jobb esetben ízlésből kap.” 41. Mitológiai enciklopédia, szerk. HOPPÁL Mihály, Bp, 1988, 199-200. valamint Saussure anagramma tanulmányairól STAROBINSKI, Jean, Wörter unter Wörtern - Die Anagramme von F. de Saussure, Frankfurt/M-Berlin-Wien, 1980. 42. SCHOLEM, Gershom, Isten neve és a kabbala nyelvelmélete, in uő. A kabbala helye az európai szellemtörténetben II., 1995. 105-106. 43. CURTIUS, E. R, Europaäsche Literatur' und lateinisches Mittelalter - Exkurse XIV. Etymologie als Denkform, Tübingen-Basel, 1993. 486-490. 44. ECKHART MESTER, A Teremtés könyvének magyarázata, Bp. 1992. 38. 45. KEMÉNY Katalin, i.m. 169. 46. i.m. 169. 47. i.m. 169. 48. HAMVAS Béla, Apokalyptikus monológ, in uő, Silentium - Titkos jegyzőkönyv - Unicornis, Bp, 1987, 123. 49. HAMVAS Béla, Kései művek melankóliája, in i.m. 157. 50. HAMVAS Béla, Unicornis, in i.m. 189. és 190. 51. HAMVAS Béla, Bolond, aki nem az. örök életre rendezkedik be, in i.m. 227. (Kiemelés H B.-tól) 52. i.m. 227. 53. HAMVAS Béla, Anthologia humanq, Hamvas Béla művei 1. - Életmű-kiadás, szerk. DÚL Antal, Szombathely, 1990, 17, valamint uő. Meditáció. Gyakorlati tanács a meditációs objektwn használatához, Diárium, 1947. húsvéti szám, 3-5. 54. HAMVÁS Béla, im. 18-19. (kiemelés tőlem - B. Z.) 55. i.m. 19. 56. i.m. 18. 57. i.m. 19. 58. A. WALDE-J. B. HOFMANN, Latänisches etymologisches Wörterbuch, Heidelberg, 1954, 55-56.: rnedi- tatio ’Nachdenken, Verübung' < *med-yermessen, geistig abmessen, ersinnen’; Jdg. *med- ist verwandt mit *me-’messen’, lat. metioF 59. A meditáció fogalmát szándékosan kerülöm, hisz annak számos definíciója él, amelyek alapján úgy tűnhet, hogy itt egyikről, vagy másikról van szó. Ä ’meditáló szemlélet* elsősorban a dolgozat által felvázolt körben közelíthető meg: esszé - fontolgatás, mérés, mérlegelés - meditáció. 60. Id. Giulio EVOLA, Die hermetische Tradition, Interlaken, 1989, valamint C. G. JUNG, Az alkímiai konjimkdó, Nyíregyháza, 1994. 61. DŰL Altai, Sors és szó - Hamvas Béla kísérlete, in HAMVAS Béla, A láthatatlan történet - Előszó, Bp, 1988, 7. 62. HAMVAS Béla, Finnegan ébredése. (James Joyce új regénye). Napkelet, 1939/7, 88-91. 1122
