Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 11-12. szám - László Gyula: Találkozásaim Weöres Sándorral
Beszélgetés közben szóbahoztam, hogy mennyit vitázott velem Asztalos Pista, egy mondatom miatt: „megtörtént bennem az élet”. Erre azt mondta Weöres Sanyi, hogy már meg sem történik, már mi nem is vagyunk emberek, hanem csak papírfigurák, kihalóban lévő dinoszaurusok. Az ember már túlélte magát, közbevetettem egy Nagy Bercihez írt levelemre emlékezve, „kevés az ember, de sok példányban” ... felhígulás is csak azt mutatja, hogy kihalt faj vagyunk. Ismét felbukkant ez a gondolat későbbi beszélgetésünk során, mondtam, hogy a háromtételes rádióelőadásom egyik tételének címe „az istenek halnak, az ember él” (Babits). Sanyi azt mondta, az az igazság, hogy az emberek meghaltak, az Isten él! Kitűnő tanácsokat adott az előadás költői, drámai példáit illetően. Ezeket feljegyeztem piros tintával a vázlatba. Szóba került Szabédi László. Sanyi azt mondta, hogy sajnos, csak néhány megjelent versét olvasta, de kiváló költőnek érzi, szeretné a többi dolgait is megismerni. Egy nagyszerű novellás kötete (Veér Anna alszik) is a kezében volt. Miről is volt még szó? Elmondtam neki barátilag, hogy csalódtam Illés Árpiban, aki annak idején megszakította kapcsolatait Füst Milánnal (én is), mert 56 után azt mondta, hogy a magyar képtelen önálló életre, vagy az orosz, vagy a német kell uralkodjék felette, hát akkor inkább legyen az orosz.Most pedig (Illés) használja 56-ra az ellenforradalom kifejezést. Kerülöm a vele való találkozást. Sanyiék csodálkoztak ezon, mert éppen ellenkező oldalról ismerik, de - mondtam - amikor Endrédy Gyurkával hármasban voltunk, akkor is ezt ismételgette, méghozzá tajtékozva. Sanyi azt mondta, ő már a szavakra semmit sem ad, meg kellett volna kérdezzem Árpit, hogy mi ez. Hogyne - mondtam - hogy elkezdjen üvölteni! Beszélgettünk Illyés Gyuláról, aki telefonba mondta nekem nyilatkozatát az erdélyi magyarság sorsáról. Sanyiék nem hallottak erről. A snyamueÍvről beszélgettünk (ba- be, mellette-felette stb.). Sanyi elmondta, a hinduknál 66 góca van a testnek, amelyben testen kívüli erők működnek, az ágyéknál kezdődik és a koponyatetőn végződik.A részletekre nem emlékszem. A „Szellemi körkép”* című könyvre azt mondta, hogy sajnos csekély, amit ad. Gandhit említettem. Igaz, mondja de Romain Roland Gandhi könyvében részletesebben van erről szó, valamint a hindu filozófiáról is. Egy ausztráliai festőnőt mutatott, Csontváry és Gulácsy rokona. Találkozásunkat tréfásan „munkaértekezlet”-nek neveztük. Sanyi ismételten mondta Árnynak, milyen megragadó az a corpus és a mellette lévő két képem, őt Magritte-ra emlékezteti. - ígérték, hogy tavasszal eljönnek hozzánk. (1967. ápr.) Elmondta, hogy amikor az akadémiai könyvtárban dolgozott, az AVO emberei összerázták és vallatták, mert a belga követnek az Akadémia kézirattárában megmutatták Zrínyi Miklós egyik katonai munkáját. Kémkedéssel gyanúsították, alig bírt szabadulni. *Gaétan Picon Korunk szellemi körképe című könyvéről van szó (Szerkesztő) 1095
