Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 11-12. szám - Magyar József: "A remény és a halál 19 napja" (dokumentumfilm forgatókönyv)
teljesen természetes, ehhez nem is kellett ellenségesnek lenni, hogy... hát ezt tudomásul vegyék, hogy itt a magyarokban nem bíznak, hanem hát mondjuk a magyar zsidókban, vagy zsidókban bíznak, és ezért nem magyarországi kommunistákat, hanem moszkvai kommunistákat, ezen belül is zsidókat raknak a pártnak az élére. Ugyanakkor ezek az emberek érezvén ennek a helyzetnek az abszurditását, rettenetesen törekedtek arra, hogy abba a második vonalba, ami utánuk következik, és ami kifelé azért nagyon szerepel, tehát politikai bizottsági tagok, központi vezetőségi tagok, miniszterek, más állami... posztokon lehetőleg minél kevesebb zsidó legyen. HEGEDŰS ANDRÁS ’52 novemberében, amikor a Szovjetunióban már javában folytak az orvosperek, jött az a döntés, nyilván Moszkvától, hogy adja föl Nagy Imre a begyűjtési miniszteri posztot, novemberig begyűjtési miniszter volt, 52 novemberéig, és vegye át a miniszterelnökhelyettesi posztot Rákosi mellett. Ez nem lehetett magyar kezdeményezés. Semmiképpen, ez csak orosz kezdeményezés lehetett, és szerintem a forrása ugyanaz, ami az orvospereké, hogy Magyarországon csökkenteni akarták a zsidó háttérrel rendelkező vezetők túlsúlyát a legfelsőbb vezetésben. VÁSÁRHELYI MIKLÓS Tehát amikor tulajdonképpen az eredeti magyar kádereknek még az utolsó... már [a] vezető embereknek az utolsó vonulatát is, hát kiküszöbölték, likvidálták, akkor hasznosnak vélték, ha egy ilyen cvikkeres, bajuszos, erős somogyi tájszólással beszélő magyar embert vesznek elő, és szerepeltetnek sűrűn. Ez nem csak rá vonatkozik, hanem néhány más káderre is. HEGEDŰS ANDRÁS Az a Nagy Imre, akinek a magyarságtudata más, mint Gerőé, Rákosié, az előttem 54-ben születik meg. 54 őszén, illetve hát kora telén, amikor szervezi a Hazafias Frontot. Nem tudom pontosan, hogy nevezték akkor, de úgy tudom, hogy Hazafias Front volt. Előttem van már a bukóban lévő Nagy Imre, az Operaházban, a Bánk bán előadásán...- Ez 55-ben?- 54 decemberében... egy páholyban ültünk, és amikor éneklik, hogy két... értékem volt, a becsületem, és nemzetem, mind a kettő vesz ... Nem pontosan idézem, akkor látom, hogy könnyek folynak le a szeméből. Akkor döbbentem rá, hogy itt valami más van. Tehát ez nem az az internacionalista politikus, mint Gerő, vagy Rákosi, hanem itt vannak érzelmek. Magyarsághoz fűződő érzelmek. Tehát 1953-ban Nagy Imrét azért ültették a miniszterelnöki székbe, mert szükség volt egy magyar érzelmű, de főleg magyar küllemű kommunistára. 55-ben azért váltották le, mert a reformjai mellett sokallták a szovjetek a magyarságát. 23-ának az éjszakáján újra a magyar érzelmű Nagy Imrére volt szükség. 1060
