Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Cseke Péter: A paraszti világkép visszahódított értéktartományai
ságából a maga elszenvedett élményrétegeinek az újrafelfedezésével kereste a kiutat. Nem véletlen, hogy 1957 és 1960 között több olyan írását adja közre az Utunk ban, amelyik a Kipergett magvak lbeszéléseivel egy időben született, így jelenik meg 1957-ben - három folytatásban és átdolgozott formában - a Fekete fellegek, majd a Tolvajság, 1960-ban pedig a Falubeliek voltak. Azíró hagyatékában viszont 1980-ban felfedeztük a szóban forgó kéziratnak egy harmadik változatát is. A Tolvajság és a Falubeliek voltak 1969-ben bekerült a Nyomok hóban, porban című elbeszéléskötetbe - a Fkete fellegek viszont nem. Bizonyára akkor még Horváth István nem tartotta „időszerűnek” az újraközlést, vagy még dolgozni akart a kéziraton. Ez utóbbi meglátás tűnik való- szerűbbnek, amit nem csupán a - másik két elbeszélés kéziratához viszonyítva - frisst ebb) gépirat bizoyít, hanem az újabb átdolgozás. JEGYZETTEK 1. Németh László: Népi író. In: Két nemzedék. Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1970. 681-705, 2. Szabédi László: Tárnád novellái.. Termés, 1942. Ősz. 104-111.; Uő.: Módszer és népiség. Termés, 1943. Tél. 83-99.; Uő.: Népi írástudók vagy írástudó nép? Termés, 1943. Őaz. 103-117. 3. Uő.: Tamási novellái I.h. 4. Uő.: Módszer és népiség. I.h. 5. Pomogáts Béla: Népi „primitivizmus” - népi „szürrealizmus”. litreratura, 1974. 4. 96-103. 6. Németh László: I.m, 700. 7. Lásd Pbmogáts Béla: A népi líra irodalomtörténeti helye Literatura, 1976. 2. 80-103. Ua. bővebben in: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. 7-42. 8. Cseke Péter. Horváth István írói fejlődésének első szakasza. Doktorátusi referátum. Kézirat. 1981. 24 lap. 9. Deák Tamás: Horváth István verseihez.. In: H. L: Tornyot raktam, Kriterion Könyvkiadó, 1972. 5-22. 10. J. Z. [Jékely Zoltán]: Két Küküllő menti költő versei. Pásztortűz, 1941. 10. 502. 11. Jékely Zoltán: Horváth István első verseskönyve. Termés, 1944. Tél. 102. 12. Uő.: Horváth István 60 éves. Élet és Irodalom, 1969. 41. 13. Kiss Jenő: Aki teljes fegyverzetben érkezett. In: K J.: Emberközelben 72-75. 14. Cseke Péter Ki hallott Izsák Domokosról? In: Cs. P.: Látóhegyi töprengések, Kriterion, 1979. 29. 15. Ortutay Gyula: Parasztságunk élete Bp.: 1937. 24-86. 16. Marosi Péter: A költő szolgálatváltozásai. Utunk, 1973. 41. 17. Derzsi Sándor: Horváth István, az erdélyi falu költője Világosság, 1945. m^jus 1. 18. Ficzay Dénes: Látogatás egy magyar költőnél. Ellenzék, 1944. március 18. 19. Jékely Zoltán: Horváth István 60 éves I. h. 20. Deák Tamás: I. m, I. h. 21. Jékely Zoltán: Horváth István első verseskönyve. I. h. 22. Beke György: Beszélgetés Horváth Istvánnal, a neves erdélyi költővel. Népi Egység (Sepsiszentgyörgy), 1947. április 6. 23. Horváth István: Vihar előtt. Gépirat. 3 lap. Hátán tintával: Elmélkedés, 1943. XII. A gépíraton kétféle javítás is felfedezhető. A tinta színe alapján a korábbi a (Termés?) szerkesztőé, a későbbi kétségtelenül a Horváth Istváné. Itt jegyezzük meg, hogy az utolsó előtti bekezdésben a nemzet kifejezést népre javította a szerző. 24. Ficzay Dénes: I m. I.h. 25. Horváth István válasza egy körkérdésre: Mit csinál az erdélyi költő? Gépírat a szerző hagyatékában. 1945. 2 lap. 26. Cseke Péter: I. m I. h. 27. Láng Gusztáv: Költő pózája. Igazság, 1969. október 28. Horváth István: Meghasonlott falu. Termés, 1944. Tavasz. 111-115. Az eredeti kézirat teljes szövege a szerző hagyatékában. 5 sűrűn gépelt lap. 29. Cseke Péten I. m I. h. 30. Horváth István: Kipegetett magvak Novellák, elbeszélések Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta és utószóval ellátta Cseke Péter. Kriterion Könyvkiadó. Bük., 1981. 477-508. 31. I. m. 488-489. 32. Vö.: Borcsa János: piincs oly tükör, kiben magam lássam.”. Korunk, 1982. 6. 476-479. 33. Nagy Pál: A költő prózája Utunk, 1970. 2. 1003
