Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában
nevet. A VI. század második felében avar, majd ezután onogur-bolgár fennhatóság alá kerültek. Nagy Bulgária megdöntése után, a VII. század második felétói a Kazár Birodalom fennhatósága érvényesült a Dontól nyugatra levő régióban. A Kaganátus laza keretei kedvezhettek az erdőzónától délre lakó keleti szláv törzsek gazdasági és politikai fejlődésének. Ebben része lehetett annak a kereskedelmi forgalomnak is, amely a Baltikumtól különböző' kisebb-nagyobb folyókon, például a Dnyeperen át a Fekete-tengerig („varég- út”), illetve Konstantinápolyig, másrészt a Volgán keresztül a Kaspi-tengerig, s Kazárián keresztül vezetett Ázsiába. Ezeken az útvonalakon keresztül egyrészt a keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem), másrészt Kelet-Európa termékei (prémek, méz, viasz) vándorolhattak. A keleti szláv törzsek széttelepülésükkor olyan erdős, dombos vidéket szálltak meg, amelyen számos folyó volt, s ezek mentén találtak maguknak szállásterületeket. A baltikumi kereskedelem szempontjából jó helyen levő II- men-tó vidékére telepedtek a novgorodi szlovének. A Pripjaty folyó medencéjében a drevljánok foglaltak maguknak helyet. A Dnyeper középső folyásánál, Kijev vidékén találtak maguknak szállást a poljánok. Hozzájuk közel, a Dnyeper balpartján helyezkedtek el a szeverjánok. Tőlük északkeletre találjuk a vjaticsokat. Köztük és a novgorodi szlovének között laktak a krivi- csek, akiktől délre, a Dnyeper felső folyásánál éltek a radimicsek. A fentieken kívül számos más kisebb szláv törzs népesítette be a steppe-zónától északra levő régiót. Bár kétségtelenül voltak jelentősebb és erősebb szláv törzsek, mégsem került sor a IX. század végéig államszerű képződmény létrehozására. A történeti irodalomban felmerült a kérdés, hogy miért ilyen későn alakult ki nagyobb politikai egység. Az egymással vitatkozó feltevések egyike a normann elmélet, amely a kijevi állam megalapítását kizárólag a normann eredetűnek tartott Túszokhoz (Rhos) kapcsolta, s azt hangoztattta, hogy a szlávok alkalmatlanok voltak államalapításra. E 18. század végétől már megjelenő nézettel szemben az antinormannista elmlet szerint nem a normannok, hanem a szlávok alkották meg a kijevi államot, a Ruszt. A Kijevi Rusz megalakulása előtt a keleti szláv törzsek egy része kazár fennhatóság alatt állt és adót fizetett a kazároknak. Az Orosz Oskrónika egyik bejegyzése szerint a kazár bölcsek aggasztónak találták, hogy a poljánok kétélű karddal adóznak, miközben egyélű karddal hódították meg őket. Egy 859. évi híradás szerint a kazárok a poljánoktól, a szeverjánoktól és a vjati- csoktól szedtek adót, háztartásonként egy fehér mókusprémet. A szeverjánok kazároknak való adózása 884-ig, a poljánoké Kijev rúsz kézre kerüléséig (882) tarthatott, a vjaticsoké viszont majdnem a kazár állam bukásáig, hiszen csak 964-ben kerültek rúsz fennhatóság alá. 964-re vonatkozó információ szerint egy ezüstpénzt fizettek a kazároknak háztartásonként. A 885. évi tudósításból kitűnik, hogy a radimicsek is egy ezüstpénzt adtak háztartásonként a kazároknak. Az elszórt információkból kitűnően a keleti szláv törzsek közül bizonyíthatóan négy (poljánok, szeverjánok, vjaticsok, radimicsek), legalábbis a IX. század második felében (a vjaticsok még a 10. században is), adózott a kazároknak prémmel vagy pénzzel, amelyet háztartásokra („füstönként”) vetettek ki. Lehet, hogy más keleti szláv törzsek is adóztak a kazároknak, de ez forrásainkból nem tűnik ki. A kazár adóztatás hatósugara körülbelül a 584
