Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Kiss Ferenc: Napló
ség drámai jellegét említetted, már megütődtem, de megnyugtattam magam, itt még elvont síkon maradt a gondolat. A „hazai turisták” kifejezésben már kiütközött az, amiben szemben állunk. Te felszínes, lélektelen közírásról beszéltél, s arról, hogy ezzel szemben áll a népirodalom mélyebb, felelősebb, zaklatottabb nemzetképe. Ez nem más, mint a hígmagyar-mélymagyar ellentét újrafogalmazása. Aztán folytattad azzal, hogy „mit érdekelne engem a szocializmus maga”. Csak annyiban, amennyiben az én népem benne a maga érdekeit megtalálja, lehetőségeit kilicitálja. Ez Szabó Dezső gondolata. Ady az emberiségre nézett elsősorban, s én is, ezért tudtam ’56-ban vállalni azt, amit a szovjet fegyverek itt csináltak. Te akkor sem tudtad, s ebben a szemléletben rekedtél meg. Mocsár is mondott olyasmit, hogy „mit érdekelne engem a közélet maga” (noha ő közéleti író), jelezve, hogy aki igazán közösségi író, nincs helye a közéletben, de ez ott elsikkadt. Te visszatértél rá, és új hangsúllyal továbbélezted. Hogy Nagy Lászlót és Garait, Szép E.-t, Adyt egy sorban emlegettem, ez is jogos, de te elválasztod a népiséget a pártosságtól. Ezért vitattad a Garai, Nagy L. névsort, s szembefordultál Vácival is, ami neki (elmondta) igen fájt. Én: Nem fordultam szembe vele, csak elhallgattam róla, mert restelltem, hogy eleinte túllelkendeztem. A Garai közéletiségét pedig nem érzem hitelesnek, s szomorú, hogy ő az egyetlen író, aki tagja a KB-nek. KL: Juhász nem lehet, nem párttag. Én: És Benjámin? K.: Ő sem lépett be (zavartan). Ami pedig a fórumok elosztását illeti, Te, mikor azt mondtad, hogy Rényi, E. Fehér s még mondtál vagy öt nevet... Én: Pándit. K.: Pándit is?! Ezt már nem is hallottam, mert Rényinél elöntötte agyamat a vér. Rényi P., aki Rényi Edit fia! Rényi (Gyömrői Edit) József Attila orvosa volt, az ő apja pedig galileista (csász. + udv. kamarás), akikhez Ady a verseit írja. S ez a Rényi a maga nyelvtudását, - négy nyelvet beszél - s műveltségét a magyar demokrácia szolgálatába állítva dolgozik évtizedek óta. És E. Fehér Pali, aki nyomorult lelencsorban élt, ....? s aki a Népszavánál dolgozott, magához vette. így azonossága a magyar szegénységgel teljes. - Pándiról nem beszélek, őt, Kardos Lászlót Te is jól ismered. S Te ezek illetékességét vonod kétségbe, mikor a fórumok rossz elosztásáról beszélsz, s ezt mondod, hogy ezen az alapon nincs egység. Az Élet és ír. mellett elsősorban a párt lapját támadod. Ez olyan súlyos vétség, amivel könnyen a nyakad törhetnéd. Ha Te ezeket az embereket ki akarod rekeszteni, olyan torzó maradsz, mint a „Szegény magyarok” Oláh Gábora. Ez a legrosszabb provincializmus. Ennek az országnak most nagy történelmi lehetőségei vannak. A magyar út, a szocializmus rehabilitálása fogalom. (Részben annak köszönhető, hogy olyan egyéniség vezeti a pártot, mint Kádár J.), s te ezzel szembehelyezkedsz. - Arról beszélsz, hogy a magyarság a fogyás mezsgyéjén áll. S akik ebben nem osztoznak, azok felületesek. Hendikeppet csinálsz abból, ami nem az. Nem vizsgálod meg kellő erkölcsi szigorral, hogy Te mért maradtál ki az irányítók közül. Akiknek nem volt ilyen súlyos magyarságélményük, könnyebben vállalták az ’56 utáni szerepet, de Adyt sem Kosztolányi, Babits vállalta elsőnek, hanem akiknek nem volt súlyos magyarságélményük. Ezért lehettek elfogulatlanabbak is. 765
