Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Petőcz András: A harmadik szín: piros; Majdnem hófehér; Szertelen, szép és lebegő; Az a rejtélyes, régi-régi dal (versek)
Aimez vous quelqu’un? Magát szeretem. Nem!!! Nem a testét. Mindent. Mindent szeretek magán. Je peux vous aider? Igen. Várom a segítségét. Csak azt kérem: legyen. Csak a létezését akarom. (Zavartan elmosolyodik. Bujkál: szemében öröm, kíváncsiság.) Qu’est-ce que c’est que cette couleur?, kérdezi. Ez? A piros. Szerelmi szín-ragyogás------V ad mozdulatok. Vihar. Megrettent fák hajladozása. La troisiéme!, kiáltja, és a haja lobog a szélben. A legfontosabb: a harmadik. És hiszek. És reménykedem. És nyugodtan, mégis szorongva várom, hogy eljön majd: egyszer visszatér. Máj dnem-hófehér Máj dnem-hófehér, sűrű-sűrű test, ártatlan, hótiszta, gyönyörű, elnyúlik, csendesen, ártatlan, remegés, megnyílik, éjsötét. Milyen hófehér, tiszta és gyönyörű! Csillogó, ártatlan, csodaszép: hangtalan-megérint, remegés, elfulladt szavakkal: éjsötét. 745
