Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Kapiller Ferenc: Aranykor - rekonstrukcióval - Salföldi beszélgetés Somogyi Győzővel

mennyire alkalmazható, s mennyire segíthet az ázsiai kasztrendszer terminológiája itt nálunk, az európai kultúrkörben? Erre az analógiára ugynais több szellemtörténeti megközelítés született.- Ahogy Hamvas használja - mint analógia, hasonlat feltétlenül használható, sőt használni kell, mert az Európában meghonosodott kifejezések főleg a marxizmusból származnak: osztályszemléletre, fejlődésdogmára alapozódnak, és az egész társadalmat mint egy gazdaságot tekintik csupán, és ezért a lényeg megragadására alkalmatlanok.

Nagyon fontos, amit mondtál az aranykorról, mert valóban ez az én fo törekvésem: a jót és szépet megeleveníteni, megélni, és akkor rögtön nyilvánvalóvá válik mindenkinek, hogy miről van szó. De hát én festő vagyok, nem elméleti filozófus. Nem leírni vagy - mint filozófiát és programot - előadni tudom ezt, hanem részben képeken, részben életben, a mindennapi életben ábrázolni. Megmutatni, hogy íme, emberek, hát itt az Isten országa köztetek, és ez az aranykor. Az aranykor szó nagyon fontos.

Az aranykor nem erőfeszítésből születik. Lényege az életélvezet. Az aranykorokban „méz csorog” a háztetőkről, „sültgalambok röpködnek”, és végtelen örömben - énekben, táncban, lakomában - telik az ember napja, harmóniában együtt az állatokkal. Ilyen volt a kora reneszánsz Itália - Toscana, ahogy ez az olasz festményeken megjelenik; ilyen volt a klasszikus görögség, Athén, a kis görög városállamok. Ilyen volt a mi tájunkon az ezerhétszázas évek vége ezemyolcszázas évek eleje, amikor Berzsenyi, Csokonai, Kisfaludy járták a vidéket; iszogattak a szőlőlugasok alatt, és közben elmélkedtek, verseket írtak; amikor Pálóczi Horváth Adám ropta a táncot, Nagyváthy János írta az első rendszeres mezőgazdasági munkát, Keszthelyen a Georgikont alapították Festeticsék. Ugyanez volt a népművészetnek, a népi építőművészetnek is egy aranykora, amit ma itt megőrizni próbálunk. Amiben ma gyönyörködhetünk, az akkortájt született.

A Balatonnak is nagy korszaka volt ez: akkor rótták a Balaton hullámait az első nagy vitorlások, s hamarosan megjelent a Kisfaludy-gőzös. Akkor született meg Füred, Keszthely, mint fürdőhelyek. Ugyanakkor bivalycsordák és szürkemarha-gulyák legelésztek a parton; fönt a kopár dombokon birkanyájak. Mindenütt harsogott a szüretelők éneke, termett a csodálatos bor a hegyeken; - a Badacsonyt még nem kezdték ki kőbányászattal, de állott már Kisfaludy és Szegedy Róza háza, ahol vidám szüretek zajlottak, megyebálok voltak.

Ezt a kort éljük mi meg újra. A mi számunkra ez élő dolog, és én egyáltalán nem csodálkoznék, ha egyszer csak kinyílna a kapu, és mondjuk, Eötvös Károly szekerezne be rajta. Én tervezek is egy ilyen festményt már évek óta, ahol ülünk - természetesen szőlólugas alatt - és finom badacsonyi bort iszogatunk, s jóféle rackapörkölt rotyog a bográcsban. Ott ülünk ezeknek a nagyoknak a társaságában, és a Muzsikás együttes meg Ökrös Csaba húzza a zenét, Berecz András énekel, meg Sebestyén Márti, meg Fábián Éva; Dresch Misi fújja a szaxofont meg a töröksípot, és ott jáiják a széki legényest az én barátaim sokan. Százan, ezren, akik mind tudják, hogy én miről beszélek.

Ezt az aranykort egyszerűen - minden technikai borzalom és környezet

730