Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Konstanty Ildefons Gałczyński: Evviva La Poesia; A művész apjának portréja; Kis mozi; Egy nő a központi hangszerboltból; Ex omni me; Líra; Elégia; (Hogy van szemem...); Úton; (De hiszen nem lehetsz...) (versek)
Kölyökhad rikolt, rohangász a müfény gyér napja alatt, cigit árulnak, cukorkát, cipőfűzőt, kanalat. Ó, már kezdődik is az est! A hold elhúzza a függönyt. A legjobb az a kis mozi, az a zsivalyos, bűzhödt. Kasszírnő aranykalickában trónol hullámos loknijával, hát jegyet váltasz és bemégy a sötétbe, hol a film dalol: mozizó ligetek susognak, végül pálmák is imbolyognak, a végtelen lépcsőkön át ezüstös füst vonul. Persze, hogy jó itt megmártózni, esőt, förgeteget kivárni, és semmit, semmit se szólni, kitartani, kivárni. A fáradt szíven által ezüstös ér reményei. Szundítsz a mozicskában, mint zsebben szerelmeslevélke: „Gyönyörű Gyönyörűségem! Egyedül alhatom végképp?! Mikor talákszol vélem? A te hű plüs-medvécskéd.” S elindulsz elkábulva agyadat kimozizva, huzatos külvárosokban csavarogsz, s azt gondolod, a legjobb az a kis mozi, hol mindent elfelejt a proli, mert álomszálloda, azoké, kiknek napja rosszul forog. 1947
