Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 1. szám - Gencso Hrisztozov: Virrasztások Anyám mellett (vers)
Szemei értünk kifolytak, a szenvedésben elfogyott gyönge teste, könyörgésében, megbékélten elhallgatott, kegyetlen fájdalomtól legyőzetett... Mindenünknek szent Anyja! Ő is a Te ragyogó leányod! Oltalmazd a lelkét, Istenanyánk - vigyázz rá! íi;'i' Bármilyen messze vagyunk a mezőtől, majd még kimegyünk, mama. Hajnalban hajladozunk, három köteg dohánylevelet leszedünk ott a Csalánmezőn a forrás alatt, az Illés-hegy kápolnája alatt. A legnyáriasabb napkelténk sugárzik, áll, mint ragyogó címere a tájnak s az időnek: Sugárnyalábokkal felmálháztuk a szamarat és újra kincs lett számunkra a teher. A juh-aklok mellett együtt ballagunk, mohavirágos kövek közt ballagunk, aranypénz-virágos csalán között lépdelünk. A köves dombok között egyenesen a mi tanyánkig vezetsz engem, a mi tanyánkig, mama!... Nyarak, nyarak! zöld füzérekbe fűzlek, zöld füzérekbe, arany láncokba: ragyogjatok anyám kalárisában, lelke kalárisában, viseletének díszeiként, örökkön élő Napja alatt - mint földi új viselet, mennyei dísz Nagyboldogasszony ünnepére, Illés napjára, Panteusz ünnepére, mint földi - mennyei ünnepi dísz! 54
