Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 5-6. szám - Monoszlóy Dezső: Régiesen, Eltékozolhatatlanul, Kívánság, Találósdi, Özvegyálom (versek)
halott barátokat föléd szállt mennyeit ők várnak is rád lehet biztatnak jó volt a szapora magadatosztó hév remény sok kinőttpadú iskola húst rohasztó rohanás jöhet a könnyű lebegés mely elhagyott múltaddal s örök csendjével egybevés Kívánság Egy újsághírre Ha van menny a föld alatt ahol nincs poroszló a Paksi temetőben nyugtassák szomjas csontjaim ott borospincékbe zuhan a koporsó Találósdi A vadszőlő nyesett ága ős-sárkány pofával bámul mintha csak azt kérdezgetné te vagy mostan az új várúr? vagy te vagy a régesrégi? ki felejtett sorsát éli 445
/
