Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 4. szám - Tóth Csaba: Az idő a képzőművészetben (esszé)
faello a Sixtusi Madonnát. Granac fába metszi a Krisztus az olajfák hegyén és a Szt. István vértanúsága kompozíciókat, valamint megfesti a Vezeklő Szt. Jeromost és a Keresztrefeszítést. Tintoretto merészen szakít a velencei hagyományokkal és nagy példaképe, Michelangelo nyomába lép és megfesti a Szt. Márk csodáját. Greco kialakítja sajátos vizionárius látásmódját és elkészül a Krisztus siratásával. Caravaggio a már korábban kialakított „tenebroso” látásmódjával hatalmas méretű, sokalakos kompozíciókba fog, és elkészíti a Bécsben őrzött Rózsafüzéres Madonnát. Van Dyck már évek óta a festészet egyik legnagyobb virtuózaként van számon tartva, hírneve megelőzi mesterét — Rubensét — is. Harmincévesen elkészíti a Krisztus a kereszten Szt. Domonkossal és Sienai Szt. Katalinnal kompozícióját. Rembrandt a Danaét és a Sámson megvakíttatását. Ribera Nápolyban iskolát alapít a caravaggoi tenebroso szemléletre, melyet drá- maiságában leegyszerűsít és ez évben elkészíti a Szt. Jeromos az angyallal egyik változatát. Georges de la Tour szintén e hagyományt fejleszti tovább és alakítja ki sajátos stílusát. 30 évesen Szt. Jeromost fest. Velazquez is ugyané hagyomány folytatója sevillai korszakában, ekkor festi egyik legdrámaibb kompozícióját, a Megkötözött krisztust. Géricault már túl van a Medúza tutaján, (amely a romantika leglo- bogóbb hatású festménye), és új témát keres, amelyet meg is talál az Espomi lóversenyben. Courbet megszüli a realizmust amikor a Vacsora után Ornansban és a Böröves férfi mellett elkészíti a sajnos közben elpusztult Kőtörőket. Manet elkészíti a Szépművészeti Múzeumban lévő a Hölgy legyezővel, Az Utcai énekesnő és a Leány torreádor viseletben képeit, valamint az egyik legszebb portréját, Victorine Meurend portréját. Manet ebben a korszakában, igaz kicsit megváltoztatva, de visszanyúlt a caravaggiói stílushoz, annak is inkább Velazquez sevillai korszakában továbbvitt változatához (amelyet épp egy évszázad múlva épp a magyar származású Csernus Tibor újít meg ismét Párizsban). Monet már impresszionista képeket fest ekkor, csak még nem nevezik annak. 30 évesen festi a Trouvillei kikötőt. Burne-Jones is kialakítja ekkorra a csak rá jellemző preraffaellista stílusát és elkészíti az Angyali üdvözletét. Munch is már az ismert expresszionista-szimbolista formanyelvén alkotja meg a Sikolyt, a Hívást, a Szemtől szembe és a Holdfény képeit. Munkácsy a Kukoricást, Paál László a Fontainebleaui erdőrészletet, az Erdei utat és az Erdőrészletet festi. Ferenczy István elkészül főművével, a Pásztorlánykával. Csók István a Báthori Erzsébetet, Ferenczy Károly a Tékozló fiú hazatérését, Rippl-Rónai az Agyban fekvő nőt, Gulácsy a Vasárnap délután Comóban képét festi. Tóth Menyhért misztikus és megszállott Önarcképét rajzolja. Csernus Tibor az Angyalföld mellett elkészíti az első újszerű művét, amellyel már szakít a bernáthi hagyománnyal, az Újpesti rakpartot. Lakner László pedig még- jobban eltávolodik a magyar hagyományoktól és a Menekülőket festi. 31 éves Mantegna, amikor megfesti a Királyok imádását. Botticelli ugyanennek a témának két változatával is elkészül, egyik szebb, mint a másik, és ugyancsak 31 évesen festi az Ismeretlen férfi Cosimo de’ Medici medalionjával képét. Memling születési ideje bizonytalan, emiatt 26-31 év közötti időre teszik a gdanszki Utolsó ítélet oltárképének kezdetét, melyen aztán nyolc évet dolgozott, és hozta létre a latin kereszténység talán legnagyszerűbb Utolsó ítélet kompozícióját, mellyel csak Michelangelóé vetekedhet. Raffaello tovább dolgozik a vatikáni stanzákon, és 31 évesen készíti el a Nagy Leo pápa találkozása Attilával Róma falai alatt, a Péter Apostol kiszabadítása a börtönből és a Borgó égése freskókat. Giorgione megfesti a Társaság a szabadban képét és Tiziano a Pesaro család Madonnáját kezdi festeni, melyet csak évek múltán fog befejezni. Parmigianino a Bécsben lévő íját faragó Amort, Greco a Szentháromságot, Van Dyck a Pihenő Szt. Családot és Boldog Herman József látomását, Rembrandt az Angyal elhagyja Tóbiást, Zurbaran a Drezdában lévő Szt. Bonaventurát, a párizsi Louvre-ban levő Szt. Bonaventura halálát és a Szt. Péter keresztrefeszítését festi. Manet az Olympiát és a Reggeli a szabadban botrányt okozó képeit, Monet a Londoni 362
