Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 1. szám - Vasadi Péter: Zászlók, lobogjatok; Ellenvélemény; Tajfel (versek)
Ellenvélemény O, a józan ész. Ha nem a képzeletnek része, akkor ugyan mi? Kőlapok, vasszeg, lapát homok? Kocka- és gömbfejek agy húsa, kattogó zaja, belmérete? Amit a teljes ember nem kutat föl, elveszett. Más nem kutathat, csak a teljes ember. Nincs józan ész a teljes ember ellentéteként. Józan vagyok forrpontomon. Átkelek rajt’ agy-pontonon. Visznek a biztos láng-bokák. Kövessetek, tovább, tovább. Tajfel* (ÖRDÖG) Rongyos rézből van az orra, éjfélt nógat kakasszóra, pedig a Nap, mint az aranytök, melynek fény-kalapja van. Tánclépésekben csörömpöl. Akószámra hordót dönt föl. Átkozott, de úgy tesz, mintha játszana - csak csalafinta. * A szerző fonetikusan ejti s íija a német Teufel szót, hogy asszociálhasson a magyar tejfel szóra, így intve az Olvasót vigyázatosságra: minden dolgok ízes, nyalintható fólszínében van valami ördögi. 31