Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 12. szám - Pomogáts Béla: Fehér torony - Erdélyi József költészetéről
POMOGÁTS BÉLA Fehér torony- ERDÉLYI JÓZSEF: ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEK. PÜSKI KIADÓ, 1995. / Életmű és költői egyéniség Közel két évtizednek kellett eltelnie Erdélyi József halála óta, hogy megjelenhessenek „összegyűjtött versei”, pontosabban költői műveinek szinte teljes gyűjteménye, mert néhány, a maga korában felháborodást keltő verse, például a Solymosi Eszter vére című antiszemita költemény ebből a gyűjteményből is kimaradt. (Tulajdonképpen fólöslges óvatosságból: nincs mit szépíteni rajta, hozzátartozik a költő életművéhez, történelmi dokumentum, régebbi kiadásokban elolvasható, maga Erdélyi később elhatárolta magát tőle, és ha nem szeretjük is: létezik.) Nos, a gyűjteményt, és ez Hartyányi István és Medvigy Endre szorgos munkájának köszönhető, így is „teljesnek” tekintené, noha tudunk a benne foglalt versek további szövegváltozatairól, és bizonyára fognak előkerülni további kisebb és talán jelentéktelenebb költői művek is, hiszen Erdélyi igen sokat írt, szinte ontotta a verseket, és tudni lehet, hogy az ötvenes-hatvanas években igen sok kézirata, gépirata került támogatóinak és barátainak kezébe, ezeknek nagyrésze bizonyára szétszóródott, esetleg elveszett az idők során. Erdélyi költészete nem volt igazán elfogadott az elmúlt évtizedekben, éspedig nemcsak a hatalom részéről, hanem a polgári és nyugati értékek, egyébként ellenzéki szellemiségű hívei oldalán sem. Ennek az életművet és az írói magatartást átható, egymással valóban nehezen összeegyeztethető, belső világnézeti és politikai ellentmondások voltak az okai. A költő „osztályharcos” forradalmi versekkel, például Lovaspóló a Vérmezőn, Cölöpverők, Tiborc a villamoson, Csatorna, Fekete Körös című harci riadóival egyszerre szerezte meg a baloldali és liberális irodalom rokonszenvét és a hivatalos konzervatív tábor neheztelését, amely az ellene lefolytatott izgatási perekben, könyveinek, így 1938-ban közre adott Fehér torony című válogatott kötetének ügyészségi elkobzásában is megnyilvánult. Ugyanakkor a liberális irodalmi körök érzékenységét sértő nyilatkozataival és nyíltan antiszemita verseivel igensok ellenséget szerzett magának a baloldalon vagy irodalmunk vezető személyiségeinek körében, és persze híveket a szélsőjobboldalon, akik aztán megpróbálták őt további kirohanásokra késztetni, s felhasználni embertlen céljaik érdekében. A tájékozódás zavarainak tulajdonképpen a költő egyéniségében rejlett a magyarázata: Erdélyi József igazából mindig magányos jelensége volt az iro1158