Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 12. szám - Pomogáts Béla: Fehér torony - Erdélyi József költészetéről

POMOGÁTS BÉLA Fehér torony- ERDÉLYI JÓZSEF: ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEK. PÜSKI KIADÓ, 1995. ­/ Életmű és költői egyéniség Közel két évtizednek kellett eltelnie Erdélyi József halála óta, hogy megjelen­hessenek „összegyűjtött versei”, pontosabban költői műveinek szinte teljes gyűjteménye, mert néhány, a maga korában felháborodást keltő verse, például a Solymosi Eszter vére című antiszemita költemény ebből a gyűjteményből is kimaradt. (Tulajdonképpen fólöslges óvatosságból: nincs mit szépíteni rajta, hozzátartozik a költő életművéhez, történelmi dokumentum, régebbi kiadá­sokban elolvasható, maga Erdélyi később elhatárolta magát tőle, és ha nem szeretjük is: létezik.) Nos, a gyűjteményt, és ez Hartyányi István és Medvigy Endre szorgos munkájának köszönhető, így is „teljesnek” tekintené, noha tu­dunk a benne foglalt versek további szövegváltozatairól, és bizonyára fognak előkerülni további kisebb és talán jelentéktelenebb költői művek is, hiszen Erdélyi igen sokat írt, szinte ontotta a verseket, és tudni lehet, hogy az ötve­nes-hatvanas években igen sok kézirata, gépirata került támogatóinak és ba­rátainak kezébe, ezeknek nagyrésze bizonyára szétszóródott, esetleg elveszett az idők során. Erdélyi költészete nem volt igazán elfogadott az elmúlt évtizedekben, és­pedig nemcsak a hatalom részéről, hanem a polgári és nyugati értékek, egyéb­ként ellenzéki szellemiségű hívei oldalán sem. Ennek az életművet és az írói magatartást átható, egymással valóban nehezen összeegyeztethető, belső vi­lágnézeti és politikai ellentmondások voltak az okai. A költő „osztályharcos” forradalmi versekkel, például Lovaspóló a Vérmezőn, Cölöpverők, Tiborc a vil­lamoson, Csatorna, Fekete Körös című harci riadóival egyszerre szerezte meg a baloldali és liberális irodalom rokonszenvét és a hivatalos konzervatív tábor neheztelését, amely az ellene lefolytatott izgatási perekben, könyveinek, így 1938-ban közre adott Fehér torony című válogatott kötetének ügyészségi el­kobzásában is megnyilvánult. Ugyanakkor a liberális irodalmi körök érzé­kenységét sértő nyilatkozataival és nyíltan antiszemita verseivel igensok el­lenséget szerzett magának a baloldalon vagy irodalmunk vezető személyisé­geinek körében, és persze híveket a szélsőjobboldalon, akik aztán megpróbál­ták őt további kirohanásokra késztetni, s felhasználni embertlen céljaik érde­kében. A tájékozódás zavarainak tulajdonképpen a költő egyéniségében rejlett a magyarázata: Erdélyi József igazából mindig magányos jelensége volt az iro­1158

Next

/
Oldalképek
Tartalom