Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
műkedvelőket198, akik nevetséges dolgokat állítanak. Álljon itt példaként Otrokócsi Fóris Ferenc (1648—1718)199, aki kálvinista lévén 1675/76-ban nápolyi gályarabságot is szenvedett, és itt idegei meggyengültek, ez azonban mit sem változtat azon, hogy Utrechtben, Oxfordban tanult, majd Franeke- rában működött a hittudomány, a bölcselet és a jog doktoraként, egyetemi professzorként200. Hatalmas tudása volt, a keleti nyelvek, kivált a héber elsőrangú ismerője, ugyanúgy amiként a lenézett és kifigurázott Cornides Dánielnek (1732-1787)201 is. Comides a Pesti Királyi Egyetemen a diplomatika és a heraldika tanára volt és az egyetemi könyvtár őre202, aki fő művének203 ezt a címet adta: Elmélkedés az ősmagyarok vallásáról, mely az akadémiai társaság jóváhagyásával 1785. szeptember 10-én olvastatott fel.204 A széki Teleki Sámuel grófnak ajánlott műben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar „Isten” szó perzsa eredetű, s így az álja rokonságra jobban oda kell figyelni205. Cornides Dániel előadását évekkel később Engel János Keresz- tély (1770-1814)206 nyomtatta ki,207 s bár ő is 1788- ban Göttingában A. L. Schlözertől és Göttertől tanult, s ez utóbbival állandó kapcsolatban is maradt208, keményen fellépett Fischer és Schlözer ellen. Kritikai kérdésfeltevés arról, hogy jelen ismereteink szerint hol volt a magyarok eredete és milyen népekkel van rokonságban? - így szól munkája címe. Elmondja, hogy régebben a göttingai, most a bécsi könyvtár által nyújtott segítséggel szeretné megvilágítani, hogy tudós férfiak, mint Pray György, Hell Miksa, Sajnovics János, Katona István, Fischer és Thunmann, gyakran milyen különböző véleményekre jutottak209. Filozófiai, történeti és nyelvi szempontból (methodus) vizsgálódik210, és leszögezi, a szóegyezések önmagukban semmit sem bizonyítanak, hiszen például Meiner a magyar és a szláv szavak egyezései alapján kijelentette, hogy a magyarok, a nevük és a nyelvük alapján egy valódi szláv nép211. Nemhiába nyerte el a göttingai, a prágai, a müncheni és a harkovi tudós társaságok levelezői tagságát, higgadt kritikával nyilatkozott212, rámutatván, hogy a Balti-tengertől a Volgáig teijedő hatalmas területen a megtelepült finn népek mintegy láncot alkottak, az V. század után azonban a szlávok ezt a láncot megszakították, s egy részüket a hideg Szibériába űzték. Ennek alapján vélte Sajnovics és Hell Miksa a magyart és a lappot rokon nyelvnek, Wöldik a magyart és a grönlandit, Fischer pedig a vogult, a kondi tatárt és más szibériai nyelveket vette rokon nyelveknek. Fischer azonban mindfahr, einen Teil Ihres wolerworbenen Renomé wieder zuverlieren, und die Aufmerksamkeit unserer Zeitgenossen auf Ihre reell wichtige Recherches zu schwachen. Idézi: PukáTBzky Béla, Budenz József, Göttinga és a magyar nyelvhasonlítás. Nyelvtudományi Közlemények 50. (1936) 367. 196 Munkácsi Bemát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. Bp., 1901. 14-15. 197 Comides Dániel: bölcselettudor, egyetemi tanár, könyvtárőr. Egy évig Göttingában tartózkodott. Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. II. Bp., 1893. 113-114. 198 Például: Pusztay János, Az „ugortörök háború’ után. Bp. 1977. 16. 199 Otrokócsi Fóris Ferenc, bölcseleti, theológiai és jogi doktor, akadémiai jogtanár. Szinnyei József; Magyar írók élete és munkái. X. Bp., 1905. 4. 200 Szinnyei id. mű 5-7. 201 Comides Dániel, bölcselettudor, egyetemi tanár és könyvtárőr. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. Bp., 1893. 113. 202 Danielis Comidas A. a. L. L. et Phi- losophiae Magistri in Regia Universitate Pestiensi diplomat, et heraldicae quondam professoris, et Bibliothecae Univer- sitatis custodis. 203 Commentatio de religione veterum Hungarorum. Edidit, suamque de origine Hungaricae gentis dissertationem. Adjecit Christianus Engel, accessista ad. exc. can- cellariam aulico - Transsylvanicam. Vien- nae 1791. Comides műve az 1-50. oldalt, Engelé az 51-117. oldalt veszi igénybe. 204 Commentatio recitata in consessu SocietatÍ8 die X. septemberis 1785. 205 A Hungaris aeque ac Persis, pro Summi Numinis habitum fuisse symbolo, vei ipsum nomen Dei Hungaricum Isten indicto est luculento. Ita Hungari nőmén Dei patrio sermone etiamnum Isten effe- runt, apellatione procul dubio ab igne. Certe enim priscis Hungaris cum Persarum gente et vicinitas finitima et magnus semper usus fűit, quod planum facéré facile po8sem si ferret hoc institutum meum. Ipsum adeo nőmén Dei Isten, a Persis, ut vidimus, mutuati sunt Hungari, Deum sub symbolo ignis peraeque ac Persae ve- nerati. Comides, Commentatio... 1791. 23., 25., 29. 206 Engel János Keresztély, erdélyi udvari kancelláriai fogalmazó, bölcseleti, matematikai, történeti és tehológiai tudományokat is tanulta. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. Bp., 1893. 311-314. 207 Christiani Engel, Disquisitiocritica, quo in loco nunc adhuc cognitio nostra de Hungarorum origine, et cum aliis gentibus afünitate posita sit? 208 Hoc ille lexicon Regio Instituto His- torico Göttingensi dono dedit, e cujus bibliotheca illud mecum humanissimus et il- lustriss. Gatter, inspiciendum et excer- pendum communicavit. Comides, Commentatio... 1791. 115. 209 Olim Göttingen8is, nunc Vindobo- nensis Bibliothecae subsidiis adjutam, ad- demu8, et lucido, quantum per tenuitatem virium licet, ordine cuncta persequemur. Cum verő doctissimi viri: G. Pray, Hellius, 734
