Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10-11. szám - Somogyi Győző: Radetzky és a Radetzky-huszárok
jégen át Pestre. A Lánchidat akkor még nem adták át a forgalomnak, csak ideiglenes deszkapadló borította. A tisztek engedélyt kaptak rá, hogy keresztüllovagoljanak rajta. A hozzájuk csatlakozó ifjú Vidos Elek tizedes utóbb büszkén emlegette, hogy ők, a Ra- detzky-huszárok avatták fel a Lánchidat. A fővárosban találkozott először Mészáros hadügyminiszter régi ezredének új fiaival. Korábban, még novemberben volt egy olyan terv, hogy az alakulóban lévő Bocskai-lo- vascsapat legyen a honvédség 5. huszárezrede. Most Mészáros eldöntötte, hogy a már úgyis Radetzky-ruhát viselő és az ezred saját toborzókörzetéből kiállított osztály kapja ezt a számot, és a Bocskai-csapatból 17-es sorszámmal új honvéd lovasezredet alakítsanak. Csapatunk minden hivatalos iratban és hadrendben „Radetzky-huszárok” néven szerepel. Hozzá rendelték azt a pótszázadot, amelyet november 27-én alakítottak Du- nafoldváron. Január 7-én Berzsenyi helyére az ugyancsak vasi Szabó Vince őrnagyot nevezték ki, és megbízták az ezred további szervezésével. Szabó Vince 1812-ben született Szombathelyen, kisbirtokos nemesi családból. 1829-től közvitéz a 48. gyalogezrednél. 1834—39 között nemesi testőr Bécsben, 1847-től alszázados a Kress könnyűlovas ezredben. 1848 szeptemberében ez az ezred Jelaéiéhoz csatlakozik, ő a honvédsereghez. Először az 5. huszárok dunafoldvári pótszázadának, januártól az egész alakuló ezrednek parancsnoka. A pótszázad parancsnokságát Vidos Márton vette át. Újévkor Windischgrätz hadserege elfoglalta a fővárost. A magyar kormány Debrecenbe menekült, a magyar csapatok különböző irányokba vonultak vissza. Huszárjaink iszonyatos hidegben, nagy havazásban estek át a tűzkeresztségen Cinkotánál. Perczel hadtestéhez csatlakoztak és részt vettek a január 22-i szolnoki csatában. Februárban az egyik századot Debrecenbe rendelték, a másikat Hajdúszoboszlóra, tartalékba. A pótszázad állomásai: Jászberény, Balmazújváros, Nagymajtény, Madaras, végül Tótkomlós. A debreceni század a Bocskai-huszárokkal és más egységekkel együtt az ideiglenes főváros helyőrségét képezte. Őrséget adott, rendfenntartó feladatokat látott el, és március 15-én részt vett a forradalom évfordulóján tartott díszszemlén. Szabó Vince vezérkari főnöki szerepet töltött be Répásy tábornok mellett, aki Debrecen katonai parancsnoka, és a Központi Mozgó Sereg parancsnoka volt. Vidos Márton március 30-tól főszázados, gyakran találkozott a hadügyminiszterrel, volt elöljárójával. Egy alkalommal panaszkodott neki, hogy még mindig csak kapitány, míg társai többször is előléptek. Az „öreg” - ahogy Mészárost a tisztek nevezték - így válaszolt: „Hagyd el Márton öcsém! Minél magasabbra kerülünk, annál magasabban is fogunk lógni!” SZEMBEN AZ OROSZOKKAL 1849. március 13-án a hadseregparancsnokság megkereste a Hadügyminisztériumot és kérte a debreceni század beosztását a támadásra készülő főseregbe. Mészáros azonban másként döntött. A háromfelé fekvő századokat összevonta és az északi határ védelmére alakuló IX. hadtestbe, Dembinszky altábomagyhoz osztotta be őket. A rendeletet Gelich vezérkari százados írta alá, száma 2165/B, kelt Debrecenben 1849. április 27-én. A Radetzky-huszárosztály és parancsnoka, Szabó Vince őrnagy ettől kezdve a IX. hadtest hadrendjeiben szerepel, változó létszámmal. 1849. május 13-án állományuk 1 törzstiszt, 11 főtiszt, 222 huszár és 234 ló, míg a tartalékszázadé 301 fő és 158 ló. Ebből azonban csak 78 fő kiképzett - ezek csatlakoztak az osztályhoz - a többi újonc. Júniusban a Radetzkyek Bártfánál állnak arccal észak, a betömi készülő hatalmas orosz fősereg felé. A hadtest parancsnoka június 15-től Dembinszky helyett Wisocki, 938
