Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Martos Gábor: "Egyenlő távon a tilalomtól és a szabadságtól" (Balla Zsófia: Egy pohár fű)

friss sorokon is. Hiszen ma már jól tudjuk, hogy „vannak pillanatok, eljön a nincsto- vább, s egyetlen lehető válasz a nem, na, nem” (Tél közelít), ám hiába, ha azóta már az is látszik, hogy ezzel is csak „egyre több alkalom van, hogy vertek legyünk, meg- vagy le-, egyre megy” Vágytölte); vagyis hogy mindössze annyi történt, hogy „keringünk egyenlő távon a tilalomtól és a szabadságtól* (Vendégség: Meghívás napéjegyenlőségre).

Bállá Zsófia egyszer már hívott meg minket: 1983-as Kolozsvári táncok című kötetének fülszövege szerint az az akkori „verseskönyv nem más, mint meghívás... meghívás utazásra a tilalom és szabadság tájékára: Bárány forog az almafa körül pányván”. Azóta tíz év telt el. A mostani kötet tanúsága szerint maradt a tilalom (jó lenne hinni, hogy talán kevesebb lett) és maradt a szabadság tájéka (ez pedig talán terjedelmesebb). Ami eltűnt, az talán egyedül csak a pányva. Ám ez nem kis dolog: ez teszi lehetővé, hogy az eddig az almafa köré kényszerített forgás végre igazi „kolozsvári tánccá” szabadulhasson.

Például a Bállá Zsófia további költészetében (is).

(Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, Pécs - Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1993)

768