Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
mást, mint azt, hogy népünk eléggé sok ideig élt az ő szomszédságukban, és a velük folytatott állandó kereskedelem révén szükségszerűen tatár szavakat kölcsönöztünk tőlük, vagy a mi magyar szavainkat adtuk át nekik”.222 Az fel sem merült senkiben, hogy ezen megállapítás legalább ennyire érvényes fordítva: a finn nyelvű népekre is! Gyarmathi Sámuel, amint kikerült Schlözerék vonzásköréből, lényegében felhagyott a nyelvészkedéssel, amelyet egyébként is laikusként művelt. Úgy látszik kiélte azon vágyát, hogy „odavágjon” Beregszászi Nagy Pálnak,223 s visszatért kőzetei és tanítványai közé. Jeles érdeme, hogy 1817 után sokat törődött Körösi Csorna Sándorral (1784-1842). Kortársai nem becsülték túlságosan nagyra, Kazinczy Ferenc szerint még filológiai érzéke sem volt, Kölcsey Ferenc pedig olyan „napkeleti fejnek” nevezte, akitől egyszerűen irtózik,224 noha Vocabula- riuma-t elismeri: „Szótár, melyben sok magyar szókhoz hasonló hangú idegen szókat rendbe szedett Gyarmathi Sámuel, orvos doktor, a göttingai tudós társaság tagja. A munka abc rendben adja elő a magyar szókat s utána tétetik a jelentés deákul, s tovább, a hasonló harmincöt (!) nevezetes lexikonból összeszedve.”225 A finnugristák szerint „a széles körben tapasztalható hazai értetlenséget, dilettantizmust és előítéleteket ez a jeles mű sem tudta legyőzni.”226 Sőt! Már akkor is „félrevezetett és laikus volt a közvélemény”.227 Gyarmathi Sámuelt azért kell értékelnünk, mert - úgymond a finnugristák - „ezzel az igazságosztással mulasztást pótolunk”, ugyanis az ő műve is „beleszólt a magyar nép józan világ- és önszemléletének (sic!) formálásába is. Az előkelő önhittség (!) misztikus fellegeiből visszahozott bennünket a realitások szilárd földjére. Hiába lázongtak a horvátistvánok, a vámbéryárminok (sic!), majd a tu- ranista mozgalom sámánjai, a gondolkodó magyar többség tudomásul vette... azt, amik vagyunk”. „Finnugor rokonságunk ilyetén tanulsága pedig arra figyelmeztetett, figyelmeztet állandóan bennünket, hogy ne essünk az önteltség, a nyelvi vagy faji sovinizmus végzetesen hóbortos hibájába!”228 IV. „A németek csalárdak, tinéktek segítséget nem an- nak”229 1795 után Magyarországon halotti csönd volt. A rendtás. Nyelvtudományi Közlemények 50. (1936) 365-366. 218 Uo. 40. 219 Affinatas Linguae Hungaricae cum Linguis Fennicae orognis grammaticae de- monstrata. Göttingae 1799. 220 Pauca admodum reperiri poterant in libris enumeratis, quae lectorem ad na- turam hamm lingua rum intimius inves- tigendam intorduxissent. Gyarmathi, Affinitás... 1799. 178. 221 Zsirai id. mű 43. 222 Non ergo aliud numerosa in lingu- am hungaricam assumta vocabula tatari- ca demonstrare videntur, nisi gentem nos tram longo satis tempore in eorum vi- cinitate vixisse, atque per continuum cum iis commercium inevitabili necessitate voces ab iis tataricas mutuasse, aut illis nostras hungaricas communicavisse. Gyarmathi, Affinitás... 1799. 222. 223 M. Nagy Ottó: Gyarmati Sámuel élete és munkássága. Bp., 1900. 44. 224 Z«irai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952. 49. 225 Kölcsey Ferenc levelezése. Bp., 1990. 66. 226 Lakó György, Budenz József, Bp., 1980. 27. 227 Kálmán Béla, Budenz József. In: Tanulmányok a magyar és finnugor nyelv- tudomány történetéből (1850-1920). Bp., 1970. 139. 228 Zsirai id. mű 53. 229 A budai basa levele 1562-ból: A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553—1589. Szerk. Takáts Sándor, Eckhardt Ferenc, Szekfü Gyula. Bp. 1915. 12. 230 Ilorvát István, bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a múzeumi országos könyvtár őre, a peBti egyetem oklevél, pecsét és címer tudományi tanára. Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. IV. Bp., 1896. 1211-1220. 231 Magyarország története. V/l. Fó- szerk. Mérei Gyula, szerk. Vörös Károly Bp., 1980. 457. 232 Magyarország története. V/l. Bp., 1980. 453. 233 Fessier Ignácz Aurél, ág. ev. püspök, a M. Tud. Akadémia külföldi levelező tagja. 234 Fessier I. A.: Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen. Leipzig 1815-1825. 235 Dr. Fessier I., Gemaelde aus den alten Zeiten der Hungam. I. Attila. II. Die drei grossen Könige. Ill—IV. Mathias Cor- vinus. Breslau 1808. 236 Külön említést érdemel Fessier azon törekvése, hogy a történelmet az olvasó számára életre keltse, ezért két kötetet is párbeszédes formában írt meg! 237 Das War im Allgemeinen Europa’s Gestalt, als die Hungern, ein scythisches Volk. Fessier: Gemaelde... II. Breslau, 1808. 15. 238 Den Söhnen meines Vaterlandes, IIungamB, Biedern, Tapfem, Edeln Männern. Fessier: Gemaelde... III. Breslau, 1808. belső címoldal. 239 Dr. J. A. Fessier: Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen. Erster Theil. Die Ungern unter Herzogen und Königen aus Árpád’s Stamme. I. Leipzig, 1815. Vorrede. 240 So wurde Asiens Norden wieder aus 736
