Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
csinylő legyen: Magyarország teljesen különböző nemzetek olyan különös keveréke, mint talán egyetlen más birodalom sem a világon. Mindezeket biztos jellemzők alapján különválasztani, fajták szerint meghatározni és idejövetelük idejét megadni, a történelmi kritika mesterműve lenne!160 Amennyire jól megtanult oroszul, annyira nem tudott magyarul. Nemhogy „beszélni, gondolkodni, írni” nem tudott161, de másolni sem. Annak igazolására, hogy milyen zagyva népség a magyar, felsorolja a 49 megye nevét, de így: „Soli” (Solt vm.), „Comorn” (Komárom vm.), „Salad” (Zala vm.), „Ugotschi” (Ugocsa vm.), „Krassona” (Kraszna vm.), „Zschongrad” (Csongrád vm.).162 A székelységről pedig a következő megállapítást teszi: a székelyek szintén magyarul beszélnek, de durvábban (!) és egy ismeretlen nyelvből való sok szóval keverve!163 Amikor az ún. kaukázusi avarok és a magyarok nyelvének összehasonlítására utal, úgy tünteti fel, mintha kiválóan értené nyelvünket, mondván „hogy a kaukázusi avarok nyelve rokonságban van-e a magyarral, nem tudom megmondani, mert nem volt alkalmam hallani őket a magyarral együtt.164 így azután nyugodtan leírja: a magyar nyelv szókincsének csaknem a fele finn165. Hogy a mai magyaroknak a nyelve a finnel és a lappal közeli rokon s ennek következtében a nemzet a nagy finn néptörzs egyik ága, ez már régi dolog és régtől ismert!166 Schlözer munkája tele van következetlenségekkel és bizonytalanságokkal. Egy helyütt például azt írja, hogy a finnek sem nem szkíták, sem nem szamojédek (!), sem nem hunok, sem nem zsidók. Hát akkor kik? Van némi hasonlóság a finn és a mongol között.167 A vogul-magyar azonosságból azonban nem enged. O már 295 szót vet egybe, ám annyi hibát vét, hogy feltehető, vogulul sem tudott168. „A magyarokkal kapcsolatosan különösen érdekes” - írja169 -, „hogy az oroszok vengri- nek, a törökök pedig madzsamak nevezik őket”. „Az eredeti szó azonban kétségtelenül az uger vagy ugr, a másik (a magyar elnevezés!) etimológiai esztelen- ségből, ostobaságból (!) keletkezett. Mintha a magyar a hunok és avarok keveréke lenne170. Amikor A. L. Schlözer könyve megjelent, már kinyomtatták Sajnovics János munkáját171, és kell-e jellemzőbb példa Schlözer dühödt magyarelle- nességére annál, hogy az ő eszméit hirdető magyar Sajnovicsotis kicsúfolta, mondván: nevetséges, hogy Sajnovics úr megállapításait az új felfedezések rangjára emelték, holott már 1717 óta tudjuk mindezt! Persze, folytatja, a magyar kutatók eddig semmit sem tudtak arról, amit a magyarok eredetéről tudni különösen .Északi története", melyben az ország történetével, a finnugor nyelvrokonság kérdésével is foglalkozott - írja Poór János, A. L. Schlözer történet- szemléletéről. Tört. Szemle 1978/3—4., 577. oldalon. Az igaz, hogy még a XVIII. században egyes munkáit lefordították magyarra is, például A világ történetének tudományára való készület. írta gyermekek számára Schlözer Augusztus Lajos. Fordította Németh László. Sopronban 1795. Pukárszky Béla a „racionalista történetírás egyik legnagyobb mesterének" nevezi. Pukárszky Béla, Budenz József, Göttinga és a magyar nyelvhasonlítás. Nyelvtudományi Közlemények 50. (1936) 364. 154 A. L. Schlözer. Probe russischen Annalen. Bremen und Göttingen, 1768. E 240 oldalas könyvecske fő művének egyik alapja. 155 Probe 1768. 108-109. 156 Selbfresser ill. Rohrfresser (Kannibalen) a saját nevük! Alig. Nord. Gesch. 1771. 295. 157 Alig. Nord. Gesch. 1771. 246. 158 Uger und Unger kan sehr regelmäßigalles ein Name sein! Alig. Nord. Gesch. 1771. 304. 159 Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. Bp., 1914. 43. 160 Ungern enthalt ein so sonderbares Gemische von ganz verschiedenen Nationen, als vielleicht kein anderes Reich der Welt! Alle diese durch sichere Kennzeichen auseinander zu setzen, ihre Arten zu bestimmen, und die Epochen ihrer Ankunft anzugeben, würde das Meisterstück den historischen Kritik sein. Alig. Nord. Gesch. 1771. 248. A. L. Schlözer nem egy ízben bizonyságát adta annak, hogy lenézi és megveti a magyarságot, a „barbár magyarokat", akiket ó kezdett el „Magyaren”- nek nevezni. Folyóiratában még Hoffmann hírhedt magyargyalázó röpiratát is közzétette. Vö. Pukárszky Béla, Budenz József, Göttinga és a magyar nyelvhasonlítás. Nyelvtudományi Közlemények 50. (1936) 366. 161 Vámbéry Ármin. A magyarság bölcsőjénél. Bp. 1914.26. Méltatói szerint „tanítványaitól szorgalmasán tanul magyarul és folyton azon van, hogy magyar nyelvismeretét gyarapítsa." Pukárszky Béla, Budenz József, Göttinga és a magyar nyelvhaBonlítás. Nyelvtudományi Közlemények 50. (1936) 365. 162 Alig. Nord. Gesch. 1771. 249-250. 163 Die Seckler, die gleichfalls ungrisch sprechen, es aber gröber und mit vielen andern Wörtern aus einer unbekannten Sprache vermischt. Alig. Nord. Gesch. 1771. 251. 164 Ob selbige aber mit der Ungrischen einige Verwandschaft habe, kann ich nicht sagen, weil ich keine Gelegenheit gehabt, selbige gegen die Ungarische zu hören. Alig. Nord. Gesch. 1771. 523. 165 Die Wörter der ungarischen Sprache sind fast zur Hälfte finnisch sei. 166 Alig. Nord. Gesch. 1771. 442. 167 Nun wenn also die Finnen weder Scythen, noch Samojeden(!), noch Hunnen, noch Hebräer sind: wer sind sie denn? Hier bleibe ich stehen __einige Aenli chkeit zwischen dem Finnischen und Mogolisehen. Alig. Nord. Gesch. 1771.308. 731
