Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)

ugyancsak a Káspi-kapun törtek be Európába31. Nicolaus Segundin, aki a görög és latin tudományoknak igen nagy szakértője,32 II. Piusnak írásban nyilatkozott a turkokról és ar. ázsiai szkítákról. Ezen rész után következik a bizonyos oldal, ahonnan a finnugristák mind a mai napig idézgetni szokták a „szenzációs elbeszélést” az obi ugorokról. Ám az Ae. S. Piccolomini, azaz II. Pius pápa által leírtakat sem közölték teljes egészében, h.nem csak két, kiragadott mondatot. „Azt tartják, hogy a magyarok, akik a Duna partjain laknak, a szkíták nemzetségéből valók, nem mintha a hunoktól származnának, amit egyesek a szavak rokonsága miatt hittek, hanem másfajta magyaroktól, akikről Jordanes is megemlékezik33. Ezt a részt érdemben senki nem idézte, holott alapvető fontosságú! Pius mégis mondja: Jordanes Justinianus császár korában élt, amikor Pannónia még nem volt a magyaroké. Sokkal a hunok, a gótok és a longobardok után jöttek a magyarok a Dunához, kijővén Szkítiából!, elűzvén a korábban itt lakókat.34 Majd így folytatja a szerző, II. Pius: „A mi Veronáink, akit fentebb említettünk, a Don eredetéhez érkezett meg, és az Ázsiai Szkítiában, nem messze a Dontól olyan népek szálláshelyei vannak, akiknek a nyelve megegyezik a Pannóniában lakó magyarokéval”.35 A finnugristák a „forrásközlést” itt befejezik és levonják a „kétségtelen” tanulságokat: „Aeneas Sylvius nem említi ugyan a Jugria szót, de kétségtelen, hogy az Asiatici Hungari néven említett nép a vogulokkal-osztjákokkal azonos (?), s Asiatica Scythiája obi-ugor földre... is értődött. Örök érdeme Áeneas Sylviusnak, hogy fölfödözi, szabatosabban elsőnek említi a magyar és az obi-ugor nyelvek rokonságát, de a szenzáció erejével ható (sic!) rokonításon és az ázsiai magyarok pogányságának, műveletlenségének hangsúlyozásán kívül szinte semmi lényeges adatot sem közöl.”36

Több súlyos vétséget követtek el a finnugristák. Legelőször természetesen azt, hogy a forrásszöveget nem folytatták. Másodszor pedig azt, hogy senki meg nem vizsgálta, kicsoda is volna az a bizonyos „a mi verónaink”? Az egyetemi tankönyv szerzői szerint kereskedő,37 Zsirai szerint szerzetes,38 illetve „közelebbről nem ismert” veronai szerzetes.39 Nos, lássuk: miről beszél még II. Pius? A Szent Ferenc-rend- ből több istenfélő, a szentségekben és a tudományokban járatos tanító férfiú el akart menni hozzájuk, mivel tudták a nyelvüket, azért hogy Krisztus szent evangéliumát hirdessék, ám ezt megtiltotta az az „úr” (fejedelem?), akit Moszkva jelölt ki s aki a görög hitetlenség szennyében leledzett, és rossz

31 Otto historicus, qui Phrisingensis fűit episcopuB, tradit TurcaB imperantibus Graecis, ac regnante apud Francos Pipino, annÍ8 ab hinc supra excentis, Caapias portás egre8sos, cum Avaribus ferocissima pugna, multis utrinquae desideratis, conf- lixisse. Pii II. Asiae... 1531. 69.

32 Nicolaus Segundin múlta sruditione praeditus, graecas ac latinas literas app- rime callens, de Tureis ad nos (!) scribens, Asiaticos Scythas illos esse fatetur... Pii II. Asiae... 1531. 69-70.

33 Ferunt Hungaros, qui Danubii ripas incolunt, Scytharum genus esse, non quasi ab Hunnis orros quod propter verbi cog- nationem aliqui crediderunt, séd ab aliis Hungari8, quorum Iordanus meminit, qui Nothos eos dicit, suo tempore fuisse, propter commercium pellium Mardurmarum. Pii II. Asiae... 1531. 70. - Itt jól tetten érhető a felületes Sylvius, ugyanis az eredeti Jordanes-szöveg így szól: Hunugwi autem hinc sunt noti, quia ab ipsis pellium muri na rum venit commercium: a hunu- gurokat ismerték, minthogy mormotapré- mekkel kereskedtek. Monumenta Germa- niae Ilistorica, 1882. 63.

34 Fűit autem Iordanus sub imperio Is- tiniani, quo tempore nondum Pannoniam Hungari attigerant, longe post Hunnos, Göthös, ac Longobardos, Hungari Scythi- am egre8si, ad Danubium pervenere: pul- sique prioribus incolis suo loco dicemus. Pii II., Asiae... 1531. 70. Az Opera geographica et historica. Helmstadii MDCIC (!) kiadás 57. oldalán ez a szöveg bővebb: Hungari Scythiam egressi... incolis, aut sub jugum missis, regnum sibi facéré, de quibus suo loco denemus.

35 Nos ter Veronensis, quern supra dixi- mus, ad ortum Tanais pervenisse retulit populos in Asiatica Scythia, non longe a Tanai sedes habere rudes hoies, et idolo- rum cultores, quorum eadem lingua sit cum Hungaris Pannoniam incolentibus. Pii II. Asiae... 1531. 70.

36 Zsirai Miklós: Jugria. Bp., 1985. 61- 62.

37 Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. 1/2. Bp., 1976. 195.

38 Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952. 10.

39 Zsirai Miklós: Jugria. Bp., 1985. 62.

40 Voluis8equae cum plerisque sacra- rum literarum professoribus viris religio- sis, et ex ordine beati Francisci, qui lin- guam illám nossent, eo proficisci, et sanctum Christi Evangelium praedicare: séd prohibituma duó, quem de Mosca vocavit, qui cum esset graeca perfidia maculatus egreferebat Asiaticos Hungaros, latiné coni ungi ecclcsiae, et nostris imbui ritibus. Pii II. Asiae... 1531. 70-71.

41 Pii Secundi Pontificis Max., Comme- natarii rerum memorabilium, quae tem- poribus suis contigerunt, a R. D. Gobellino vicario Bonnen, iamdiu compositi, et a R. P. D. Francisco. Band Picolomineo Archi- episcopo Senensi ex vetusto originali re- cogniti. Et Sanctis D. N. Georgio XHI. Pont. Max. dicati. Romáé 1574.

42 Nos com pertum habemus ultra Tanais non procul a fontibus eiuB, in Asiatica Scythia populos usque hódié reperiri, qui Hungari appellatur, quorum sermo nihil ab eodiffert quo circa Istrum habitantes utuntur. Pii II. Commentarii... 1574. 596.

719