Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között
ilyen Moldvában élő testvéreink nagyobb tömege, a csángó-magyarok, kiket szintén képviselni s javukra munkálkodni föladatunkul tűztük ki.” Bécs ötvenhatos emigránsai, akárcsak az 1848-as bukaresti magyar menekültek a csángókkal, a közös megmaradás jegyében találkozhattak volna az őrségiekkel. Csakhogy a burgenlandi magyarság nemzeti tudata fáradt volt, a bécsi magyaroké türelmetlen. Nem azonos volt az ütem. A bécsi magyarok igen nagy arányban értelmiségiek, sokkal nagyobb súlyt képviseltek, mint az őrségi szórvány. Erre sokszoros történelmi hátrány nehezedett. 1945 után az őrségi magyarok voltak az osztrákok szemében „Sztálin bérencei”, mivel a hitleri idők kíméletlen elnyomatása után, a szovjet megszállók valamivel több életteret nyitottak számukra. Tíz év múlva elvonultak az orosz katonák Kelet-Ausztriából, de az 1955-ös osztrák államszerződésben „elfelejtettek” ugyanolyan - nem túl lényeges - jogokat biztosítani az őrségi magyaroknak, mint amennyi a burgenlandi horvátoknak kijárt. Szegények nem szlávok, és még egy Titojuk sem volt! A bécsi magyarság tevékenysége, jelenléte kétségtelenül sokban „pótolta” az államszerződés nagyhatalmainak mulasztását: előmozdította az őrségi magyar népközösség osztrák állami elismerését. Ennek ellenére az őrségiek sokáig bizalmatlanul fogadták a bécsi támogatást. Egyféle „beleszólást” éreztek a maguk dolgaiba, féltették a bécsiekből a nekik „kijáró” állami támogatást, amit más ausztriai népkisebbségek is megkapnak. A lelki szakadékok fölé most épülhetne híd, miután az osztrák állam a burgenlandi és a bécsi magyar közösségeket önálló testületekként ismerte el, mindkettő megkapja az őt megillető anyagi támogatást. Deák Ernő dr. az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke, Bécs tekintélyes, cselekvő közéleti embere. A bécsi egyetemen végzett, majd ugyanitt a Kelet-európai Intézet munkatársa. A kisebbségi kérdés elméletének és gyakorlatának elismert szakértője.- Minek nevezhető a burgenlandi magyarok mai lelki habitusa: nemzet- tudatnak-e vagy inkább regionális tudatnak?- Semmiképpen sem nemzettudat, talán még regionális tudat sem, hanem inkább falutudat. Az a három-négy település, amelyik még egyáltalán magyarnak vagy magyar nyelvűnek mondható, a saját struktúrájából kifolyólag az. Nem lehlet az eredélyi vagy a felvidéki magyarság kategóriájában gondolkozva állítani azt, hogy az őrségi falvak magyarságtudattal rendelkeznek.- Felsőőr magyar művelődési házában négy falat is betöltenek azok a fényképek, amelyek az őrségi magyarok anyaországi kirándulásait örökítették meg. A burgenlandi magyarok az utóbbi évtizedben személyes kapcsolatot létesítettek Budapesttel és a magyar városok, tájak szinte mindegyikével. Ezek sem kötik az őrségieket lélekben, élményekben a nemzet egészéhez?- Itt időbeli eltolódások vannak. Nehéz vagy nem is lehet igazán behozni az időbeli hátrányt. Túl hosszú volt az elszakítottság, nemcsak földrajzilag, de lelkiekben is. A magyar öntudat kifejlődésének egyik gátja volt az is, hogy a magyarnyelvűség nem jelent egyenrangúságot a németnyelvűséggel. Aki 612
