Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 5-6. szám - VALLÁS ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET - Szerdahelyi Pál: "Vonj sugaradba Istenem!" - Weöres Sándor vallásossága és vallásos költészete
SZERDAHELYI PÁL „Vonj sugaradba Istenem!” WEÖRES SÁNDOR VALLÁSOSSÁGA ÉS VALLÁSOS KÖLTÉSZETE Hogyan állt Weöres Sándor hit dolgában? Milyen volt a hitbeli meggyőződése, milyen intenzitású a vallásossága, keresztény életfelfogása? Erről az oldaláról csak kevesen ismerték, bár költészetében szakrális elemeket is találunk. Weöres Sándor vegyes házasságból született. Édesapja ősi, patinás evangélikus (lutheránus) családból származott, s aktívan részt vett a csöngei egyházközség életében is, mint annak felügyelője, azaz világi elnöke. Édesanyja viszont buzgó katolikus család salja. Mivel a születendő gyermekek vallásáról külön megegyezést nem kötöttek a házasságkötés alkalmával, a szokásjognak megfelelően — fiú az apa, leány az anya vallását követi - Sándort az evangélikus egyházban keresztelték, s evangélikus neveltetésben részesült. Egyházához való ragaszkodása akkor is megmaradt, amikor ö is vegyes házasságot kötött a buzgó katolikus családból való Károlyi Amyval. Amikor 1970. február 28-án a vatikáni rádióban Szabó Ferenc jezsuita páter interjút készített vele, a költő így nyilatkozott a katolikus egyházzal való kapcsolatairól: A- katolicizmust - az egyetemesség értelmében - mindig sajátosnak éreztem. Azonkívül, annak ellenére, hogy evangélikus-lutheránus vagyok, édesanyám katolikus volt, és mindig a katolikus vallásban is éltem. Sokat olvastam életemben a katolikus misztikusokat, főleg Keresztes Szent Jánost és Avilai Szent Terézt, azonkívül Sziénai Szent Katalint. Nagyon szeretem a Szent Viktor-i (sic!) filozófusokat, különösen Szentviktori (sic!) Hugót, nem is beszélve Szent Ágoston, Szent Tamás, Szent Jeromos műveiről. A katolicizmusból mindig igyekeztem sokat tanulni, sokat meríteni. Hogy ez mennyiben sikerült, az megint más kérdés.” Majd újabb kérdésre így válaszol: ^A misztikus olvasmányok körében telt az ifjúságom. Isten-élményem a gyerekkorból ered. Bajos lenne most, ilyen rövid interjú keretében minden Istennel kapcsolatos olvasmányélményt vagy eseményélményt, tárgyi élményeket részletezni. Azt hiszem, hogy verseimben ezek konkrétan is megmutatkoznak.” (Weöres Sándor és Károlyi Amy a vatikáni rádióban. In: Egyedül mindenkivel, Budapest, 1993. 137-138. lapok.) Ugyanakkor nem szakította meg, sem nem lazította kapcsolatait az evangélikus egyházzal, de mindenekelőtt a csöngei gyülekezettel, annak lelkészeivel tartott szorosabb kapcsolatot. „Evangélikus vagyok, sohasem tértem át más hitre. Gyermekkori emlékeim közül említhetném Kapi Béla püspököt. Csöngőn, ebben a háromnegyed részben evangélikus községben éltem. Kapi Béla püspök több ízben végzett ott egyházlátogatást, többször volt szüleim vendége. így gyermekéveimben sokszor volt alkalmam beszélgetni vele. Teológiai, vallási téren sok érdekeset tudott mondani, ami tíz-tizenöt éves lelkemnek épülésére szolgált.” (Kiemelés tőlem.) Majd így folytatja: ^leinte Hutter Zsigmond volt a csöngei pap. O Petőfi életével sokat foglalkozott, néhány tanulmánya meg is jelent Petőfi szerelméről. Hutter Zsigmond halálakor még egész gyerek voltam, tizenegy-tizenkét éves lehettem. Magánkönyvtárából kaptam sok olvasnivalót, főleg a múlt századi Shakespeare-fordításokat.” Jó néhány evangélikus lelkészt ismer, főleg budapestieket, közülük néhányat jó barátjának nevez, az evangélikus költők, így Re- ményik Sándor, Bartalis János, Kutas Kálmán verseit szívesen olvassa, (i. m. 107. lap.) Weöres Sándor tehát vallásos volt, de a maga módján. A végleteket azonban mindig 564
