Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 3-4. szám - Galambosi László: A meredély meghódítása, Út a kőüreghez (versek)

Ut a kőüreghez

Kakas kiáltott háromszor. Az éjben fejszék csattogtak tölgyek tövein.

Mint holdfényben hullámok áradása, a Gyalázottban örvénylett a kín.

Királyi jelként nádszálat billentett a reggeli szél. Töviskorona izzott a vértől. Jézus szótlan látta: ráhajol Atyja kristály homloka.

Nézte Pilátus kezeit a vízben.

Hallotta: vadként üvöltött a vád.

Őrök mögött futottak Kajafásék, tárták Barrabás börtönajtaját.

A szögező nagy keresztet taszított fölsebzett vállra, Istennek fia meg-megbotolva kaptatón vánszorgott: felhő-vágatban állt a Golgota.

Rángott a föld. A villám kettévágta a sötétséget ömlesztő eget.

Szív-kaput nyitott recsegve a lándzsa. A százados szirtté fehéredett.

Füstölve lángolt hegyek piros melle. Nikodémus a létrán lépkedett.

Urát, a holtat, ölébe emelte.

A kőüregbe sziklát görgetett.