Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 3-4. szám - Határ Győző: Életút 2.

nos, alacsony szoba falait világtérképekkel tapétáztam ki (erről írja Illés Endre, posztumusz naplótöredékeiben, bogy „a falakon térképek: Budapest, Európa, Óceáni szigetek, Magyarország, Pest vármegye, Szolnok városa, Pá­rizs. H. Gy. mérnök és térképeket gyűjt” - persze pontatlanul, hallomásból, Gy-y Erzsébettől tudja). A könyvespolcon és a kényelmes pamlagon kívül egyetlenegy bútordarab volt lényeges számomra: a sokfiókos, irodai íróasztal és rajta a tönkrevert írógép. A szobácskának kettős célja volt, egy szakrális és egy profán. Ha valaki kései látogató a lépcsőbázból hármat kopogtatott, fordult a kulcs a zárban és a hangulatvilágításba belépett Szívem Királynője (az aznapi soros) — ez a rendeltetése volt a profán. De mindenkor máskor a munka szentélye volt e különös, elfaragott szobácska - a dolgozó; megfelelt szakrális rendeltetésének azzal is, hogy olyan elszigetelt volt s aki tudott róla, az is, csak nagy ívben körülkanyarodva — a tetőteraszról közelíthette meg. KL S hogy ilyen nagy huncut vagy, annak Zsuzsa sohasem jött a nyo­mára? Soha. Méltányoltam, tiszteltem szüzességét és nem siettettem semmit. Hogy hátha eljön annak is a napja, az órája. Hogy ő kopogtat. És magától adja. Ámde hogy igazán eljött-e - arról nem szól a fáma. Persze a kellemetlenségek is, a lótás-futás, az irodalmi próbálkozások: úgy képzeld, hogy mindez eme­letesen egymás fólött-és-egyszerre volt. Kezdjük tán „Morzsatolvaj” című há- romfelvonásos színpadi játékomon. A mesejátékba ojtott véres valóság játéka volt, ahol a mesei elemek és a realitás között úgy csapott ide-oda a színpadi képzelet, ahogyan azon a nagyon nagy osztovátán csapong az orsó jobbra- balra, hogy megszője a történülés szövedékét. A mesék oldalán Tilinkócia és Bőrdudácia volt a két hadban álló mesebirodalom, és ha szereposztáson utá­nanéznénk, olyan figurákat találunk a frontok két oldalán, mint: Bőrduda- király; királyné; Magisztrofabulosz, bölcs-és-trónálló; az Állami Ördögűző Őeminenciája - Udvari Kenetmester (Udvari Szalmacséplő; U. Feneketkerítő; U. Tányérpotyogtató; U. Pohárlehelő; U. Léhűtő). Tilinkó-király; királyné; Hagioszferaosz, bölcs-és-trónhullnok; két Udvari Lefety, tanácsosok; U. Idő­pocsékoló: U. Bajkikémlelő; Vasorrú Bába; Mozitündér; Táncherceg; Falábú köszörűs. Továbbá: Egzaltált Fiatalember; tőzsdés; filozófus; lacikonyhás; forraltboros; fánksütő-cukrász; rőfós-és-ódondász; Madárjós; Bíró; Főfoglár... A szöveg néha versek Rárójára kap; s hogy miféle hangot üthetett meg (mert teljes szövege elveszett) - azt megítélheted magad, ha felütöd a NÉGER- BALLADÁ-t (a HAJSZALHÍD 415-ik oldalán), ez a 18 oldal a Vásárjelenetet tartalmazza. 1945-ben, amikor a Nemzeti Színház háborús sztálinista propa­gandadarabbal nyitott és színpadát megszállta a Major Tamás-féle pártmaf­fia, elég ostoba voltam, hogy benyújtottam a darabot. Ha Szendrő József idehaza lett volna, neki voltak kapcsolatai ehhez a klikkhez s ő utánanéz — de Jóska hadifogságban kallódott, és a gépirat a dramaturgián úgy sikkadt el, mintha soha meg sem is írtam volna. Az első, de nem az utolsó írásom volt, amelyben felmerül az emberhúsevés, az emberhúskonzervek motívuma — KL És miért „Négerballada’’? A Vásárjelenetben a Kórházszolga - egy roppant tálat a feje fölé emelve, melyen egy leamputált négerláb van - előrohan és a jogászok között terem, hogy jogtanácsot kéijen. Jónás, a versenyevő néger óriás, zabálómutatványá­222

Next

/
Oldalképek
Tartalom