Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 1-2. szám - VALLÁS ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET - Eörsi Anna: Valóság és szimbólum a gótikus festészetben (tanulmány)

oldják meg, hogy leplezett szimbólumokat használnak; a földi valóságot nem lemásolják, hanem olyan részleteket festenek le, amelyek transzcendens igazságokra utalnak és üdvtörténeti kontextusba helyezik a néző mindennapi valóságához hasonlító jeleneteket. [Pl. Ambrogio és Pietro Lorenzetti a sienai dóm számára 1342-ben készített festményein, amelyek az első narratívát ábrázoló oltárképek. Ambrogio „Bemutatás a templomban” című képén Mózes (2x), Józsue, Malakiás az ábrázolt épület díszeiként jelennek meg. Pietro Mária születésén az újszülött fürdetése a purifikációra utal, azaz a keresztelés előképe.]

M. Broederlam Angyali üdvözlete a dijoni karthauzi kolostor főoltárának egyik ábrázolása (1394-9. Ma: Dijon, Musée des Beaux Arts). Mária gótikus csarnokban ül, kezében biborszínű fonalat tart. A Mózes és Ezsaiás szobrával díszített portikuszhoz jobboldalt kupolával boltozott torony csatlakozik, baloldalt pedig egy képsíkkal párhuzamos csarnok, tetején három ablakkal. A bal szélen korabeli itáliai építészetre emlékeztető ház látható. Az épületegyüttes egésze is és részei is szervetlenek. Azért olyan különös a környezet, mert egyszerre történeti is, és ideális, szimbolikus is. A jobb oldali masszív, kupolás, keleties struktúrával az Omar mecsetre, a jeruzsálemi sziklatemplomra utal a festő, azaz az Ószövetségre, a kegykorszak előtti időre (erre utal az épület formája, továbbá a Mária kezében tartott bíborfonál). A baloldalt inkoherensen kiálló három gótikus ablak az Angyali üdvözlet pillanatában kezdődő új korszaknak, a kereszténységnek a szimbóluma, a három a Szentháromság száma. Mózes és Ezsaiás az Ószövetség képviselői. Az arany sugarak, amelyekkel a Szentlélek érkezik, áthatolnak az ablaküvegen, anélkül, hogy megsértenék azt; ez a szűzi foganásnak és születésnek, magának az inkarnációnak a szimbóluma.

Minél fejlettebb az oltárkép térábrázolása, annál fontosabb magában az ábrázolásban utalni az immanens szentségre, a jelenet örökérvényűségére, annál fontosabb érzékeltetni, hogy az esemény környezete nemcsak történeti, hanem ideális színhely is. Ezt tették a késő gótika festői. „Minél nagyobb örömet leltek a festők a látható világ felfedezésében és ábrázolásában, annál nagyobb szükségét érezték, hogy ennek a világnak minden porcikáját jelentéssel telítsék. És megfordítva: a gondolatnak és a képzeletnek minél árnyaltabb és bonyolultabb tartalmait igyekeztek kifejezni, annál mohóbban kutatták a valóság újabb és újabb területeit.” (Panofsky)

Valószínűleg a fiatal Jan van Eyck festette a Friedsam-féle Angyali üdvözletét (New York, Metropolitan Museum). Amennyivel fejlettebb itt a térábrázolás, mint Broederlam képe esetében, annál jobban átitatja a kompozíció egészét és részleteit a leplezett szimbolizmus. A fantasztikus, inkongruens elemekből álló Broederlam-féle templom helyett itt egységesnek tűnik az épület — de csak annak tűnik. Az épület Mária jobbján lévő fele gótikus, a másik román stílusú. A gótikus oldalon a falat ablakok - az isteni világosság jelképei - törik át. A támpillérek tetején növő fehér virágok a tisztaság szimbólumai, egy támpillért ún. „keresztvirág” díszít. Aromán stílusú oldalon levő két oszlop a jeruzsálemi templomra utal (I. Kir. VII. 21.). A konzol itt majom formájú; a majom az ördögnek, illetve a Bűnbeesésnek a szimbóluma. Ez a kép is, akárcsak Broederlam Angyali üdvözlete, az inkarnációkor bekövetkezett korszakváltásról szól: a román stílus az Ószövetség világának leplezett szimbóluma, a gótikus az Újszövetségé. Az ajtó fölött látható üres fülke a még meg nem született Megváltó szobrára vár. A rendezetlen kert a romos fallal a megváltásból kimaradt világot szimbolizálja. A festmény tetejét levágták, valószínű, hogy a jelenetnek nem arany volt a háttere. (A korai németalföldi festők művészetében - néhány kivételtől eltekintve - nincs helye az arany használatának. Azért nincs, mert ezek a festők — az újkori festészet történetében először — az olajtechnika kifinomult használatával először voltak képesek a sugárzó, izzó, ragyogó fényt magát ábrázolni.)

A Genti oltár Angyali üdvözletének egységesebb a környezete, leplezettebbek a szimbólumai, mint a Friedsam-féle Angyali üdvözletnek. A jelenet Mária otthonában: egy magas, kéttornyos homlokzatú palota felső szobájában játszódik. A környezet tehát

145