Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8-9. szám - Vékony Gábor: Ótörök felirat a homokmégy-halomi honfoglalás kori temetőből

mutat, hogy nemcsak az „iskolamester” Galeottónak volt valami köze hozzá, hanem Janusnak is, ez pedig az éppen akkortájt írt grammatikával megmagyarázható.

Nem lehetetlen egyébként, hogy a grammatika megírásának időpontját pontosabban is meghatározhatjuk. A grammatika a hónapok verses jellemzése után Martialist idézi: „Ám olvasd a decemberi füstben e tán nem utolsó verseket” (Séd lege fumoso non aspernanda Decembri (Csengery J. ford.). Ez előtt egy Ovidius-idézetet és Janus három versét találjuk, a Martialis-idézet pedig világosan visszautal ezekre a versekre. Annál a Janusnál, aki úgy vélte, hogy Martialis éledt újra benne, ennek az idézetnek személyes vonatkozásai is vannak. A „fumosus December” tehát itt konkrét jelentésű, ez esetben valóban egy decemberi felszólításról van szó, azaz, ekkor íródtak a versek. Mivel a hónapok közül viszont a januárt jellemzi a legtöbb, négy idézet, inkább december második felére gondolhatunk. Azaz, lehetséges, hogy a grammatika befejezése már Mátyás visszatérésekor, Brassóban történt. Ez egyáltalán nem lehetett különös, Vitéz János Mátyás havasalföldi hadjárata alatt, 1462. szeptember 27-én Szebenben fejezte be a Victorinus kódex emendálását, s mint láthattuk, 1471 októberében, hadiállapotban, Janus Plutarkhost fordított.

Janus Pannonius tehát 1467-ben írt volna egy grammatikát, amely a munkát felhasználó Sylvester János nyelvtanából ítélve magyar-latin grammatika volt. Ha tehát ugyanebből a korból egy grammatikához készült jegyzetlapot is ismerünk, nagy a valószínűsége, hogy ez a jegyzetlap éppen ehhez a grammatikához készült. Mivel a nikolsburgi feljegyzés ilyen jegyzetlap, alapos okunk lehet azt éppen Janus Pannoni- ushoz kötni. Nos, minden okunk megvan rá, hogy a feljegyzéseket Janus saját kezű munkájának tartsuk.

A Janus-autográfia problematikus kérdés. Ezzel legutóbb Csapodi foglalkozott részletesen: „Sajnos a Janus-autográfia kérdésében nem valami jól állunk. Mert igaz ugyan, hogy ott van a bécsi görög-latin Vocabularium, de ez egy diákköri szótármásolat... Ami egyéb van, részint bizonytalan, részint nagyon kevés, főleg pedig más-más célra, más-más anyagra írott szövegek.

Kétségtelen hitelességű és nagyon jellegzetes szignálás az a „Jo Q”, ahogyan Janus elegáns, finom és határozott betűkkel ellenjegyezte a királyi oklevelek szövegét. Egyetlen olyan oklevelünk van, amelyen ennél is több van: „emendata in cancellaria Jo Q”. Csakhogy itt az írás az oklevél írását utánozza. Van azután egy Janus-levél is, amelynek talán a szövege, aláírása is autográf, de ez meg gondos levélírás. Janus írásának tűnik a saját tulajdonában volt Ficinus-kódexbe beírt epigrammája, de ez megint kalligrafikus könyvírás. Végül autográfnak tűnik a névbejegyzés az egyik lipcsei kódexben (Lp II.).

Mégis, ha mindezeket egymással és az S II.-kódexet emendáló és abba címeket, verssorokat beíró kézzel összevetjük, bizonyosnak látszik, hogy a biztos, esztétikus, határozott, olykor lendületes emendáló kéz valóban Janusé. Nos, a Janus-autográfiá- val még annyira sem állunk jól, mint ebből az idézetből kiderülne. Már Csapodi könyvének ismertetése kapcsán rámutatott arra Csonka Ferenc, hogy a sevillai kódex emendálója gyermeteg verstani hibákat vét, azt tehát Janusszal azonosítani nem lehet. Ennél is fontosabb azonban, hogy az S II. kódex az egyik „Ad Antonium” versnek az „Ad Reverendissimum Dominum Antonium Sancfalua, dominum postea episcopum nitriensem” címet adja. A címzett tehát Sánkfalvi Antal (legalábbis a kódex összeállítója szerint), aki 1463-ban váradi kanonok, 1486. okt. 2-től pozsonyi prépost, de csak 1492-től nyitrai püspök. Függetlenül attól, hogy valóban Sánkfalvi Antal volt-e a Ja- nus-versek címzettje (váradi szerepe miatt alighanem ő), a kódexet nem állíthatták össze 1492 előtt, így abban Janus kézírását nem is kereshetjük.

Bizonyosan nem Janus keze írása a bécsi görög-latin szótár, hanem valamely másolóműhely terméke, amelyben a latin és görög oszlopokat más-más kéz írta. Ebből ma éppen Janus saját kezű görög bejegyzése hiányzik. Nem lehet Janusé a bécsi Fici- nus-kódex első hártyalapjának bejegyzése:

793