Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 10. szám - Martos Gábor: Versek közelmúltidőben - Kovács András Ferenc: Költözködés; Markó Béla: Kannibál idő

Föl hát, vagy le, befelé vagy kifelé, Pégaszoszon vagy gombostűben, szabadversben vagy klasszikus formákban? A két kötet tanúsága szerint ez - ma már! - mindegy: az utak ugyanoda vezettek. A költészethez. Ahhoz a költészethez, mely mind Markó Béla, mind pedig Kovács András Ferenc esetében oly kiemelkedően egyedülálló a mai magyar lírában.

Mert valljuk be: ritka, és ezért egyúttal örömteli dolog, hogy egyidőben két ilyen jó verseskötet jelenjen meg a magyar könyvpiacon; két olyan költő munkája, akiknél kevesen tudnak ma szebben verset írni. Ez az egyik oka, amiért érdemes lehet minél gyakrabban forgatni ezt a két új kötetet. A másik pedig az, hogy eddigi munkáiból jobban megismerjük költőként is az RMDSZ mostanában politikusként naponta látotthallott elnökét (s egyben reméljük, hogy politikai teendői mellett-között-után jut még azért ideje a versírásra is), valamint fiatalabb kollégáját, a romániai és az egységes magyar költészet egyik legnagyobb stílusművészét; azt a két erdélyi költőt, akik tökéletes ókori versformákban, hibátlanul lüktető időmértékes sorokban beszélnek történelmi közelmúltunk sok vihart megélt időszakáról.

(Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó — Kriterion Könyvkiadó; Könyves Kálmán Kiadó — Széphalom Könyvműhely)

927