Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 10. szám - Páskándi Géza: Mátyás és a bolondórák vagy: a magát védelmező szobor II. (regejáték)
ELSŐ CSÁSZÁR Nem mindegy az? (morogva) ÖRDÖGOR Lenne csak mézes-vajas, meglátnád, milyen nem mindegy! No én elvonulok, de a szemem rajtatok lesz! (A góré mögé megy, látjuk: lefekszik.) MÁSODIK CSÁSZÁR Én meg életemben először eszem zsíros kenyeret! ELSŐ CSÁSZÁR (kaján) Azt hiszi, nem láttam? Alulról kente rá a zsírt! MÁSODIK CSÁSZÁR Nem mindegy az?! ELSŐ CSÁSZÁR Hallotta! De hol késik az a bíró? Megígérte, hogy kiszabadít. (Kis csend.) HARMADIK CSÁSZÁR (aki az utolsó falatot nyeli) No nem is olyan rossz ez a zsíros kenyér. (Még teli szájjal.) Képzeljék, felségtek, az egyik ördögőr rám szólt: ne karattyoljak, így. ne ka- rattyoljak a saját nyelvemen! ELSŐ CSÁSZÁR Egyszerűen hihetetlen! Hát kién karattyoljon az ember! A disznó tán nyerít? Nem: röfög! Az oroszlán bőg, s a pacsirta énekel! Hát akkor miért? Tán, hogy ne pletykálhassunk róluk?! Méghogy a császár pletykál a szolgákról, haha! HARMADIK CSÁSZÁR (siralmas arc) Még van kedve nevetni, felség?! ELSŐ CSÁSZÁR Mit tehetnék, felség? MÁSODIK CSÁSZÁR Valaki közeleg? (Jön oldalról lábujjhegyen Furfangosi és Babadaga.) BABADAGA (súgva) Nagyon ágrólsza- kadtak ezek, miféle császárok... utána kéne nézni. FURFANGOSI Pszt... inkább menj és szólj a pandúrnak, hogy a jelre majd támadjanak s bé minden ördöggel a hivatalpincébe! Szedd a lábad! BABADAGA Megyek már, megyek, aztán légy okos! (El.) (Jön Baljántalján.) BALJÁNTALJÁN Megvan a gipsz, bíró uram. FURFANGOSI Pszt! Az még ráér! Menj a nejem után! Ő majd elmondja a haditervet! (Az ijedten az asszony után siet.) FURFANGOSI (közel jön, halkabban beszél) No felség, amitől féltem, bekövetkezett! ELSŐ CSÁSZÁR Micsoda? (rémült) FURFANGOSI Kifizettem ezeknek az ördögöknek felségtekért egy zsák aranyat, mégse tartották meg adott szavukat! MÁSODIK CSÁSZÁR Arról volt szó, hogy kiporolja őket! HARMADIK CSÁSZÁR Bizony elnadrágolni, ez ennek a módja! FURFANGOSI Sokan vannak, felség. Nékem csak egy kicsiny pandúrcsapatom van. Gyatra, rozsdás a fegyver... csak az enyéim bátorsága fényes! ELSŐ CSÁSZÁR Nyert már a bátorság csatát súlyos ágyúk ellen! FURFANGOSI Mindent megteszünk, hogy kegyelmedék minél előbb szabaduljanak... s megláthassák gyönyörű városunkat! MÁSODIK CSÁSZÁR Szabadon sétálni a parkokban... szökőkutak és szobrok tövén... ó, mily pompás mulatság lesz! HARMADIK CSÁSZÁR Még meg is kell koszorúznunk azt a híres szobrot, amiről annyit beszéltek! FURFANGOSI (kihúzza magát) Azt bizony nem illik elfelejteni. ELSŐ CSÁSZÁR Szabadítson már ki, mire vár?! FURFANGOSI (kihúzza magát) Alá kéne írni ezt a végső szerződést, felség. Ez mindennek a fundamentuma! (előveszi) MÁSODIK CSÁSZÁR Aztán mi áll benne? FURFANGOSI Semmiség, felség. Hogy megtérítik összes költségeimet... és az én városomban minden a legnagyobb rendjén talál tátik most és mindörökké! HARMADIK CSÁSZÁR Mindörökké? Nem lesz az egy kicsit sok? Hagyjunk valamit unokáinknak is! FURFANGOSI Annál könnyebb lesz az unokáknak, felség. Nékik nem kell többé kijelenteni, hogy városomban mindörökké rendjén van már minden! Minek terhelni őket ezzel?! ELSŐ CSÁSZÁR De hisz még nem is láttuk a várost... nem beszélgettünk a néppel... 865
