Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 6. szám - Kurucz Gyula: Kelet és Nyugat határán XVI.

Kiinduló példánkhoz visszatérve. Noha a kommunizmusban, az árnyé­kában volt átjárhatatlan, a döntések és a döntésre jogosult szférák közötti távolság, de legalább állandó ütközés létezett a két szint között. A hatkala­posok osztálya viszont még a feltételekbe és a döntésekbe sem enged bete­kintést. Amikor az eredményekkel találkozik a „nép”, hozzá sem tud szólni, nemhogy érdemben vitathatná azt. Pedig adott a szabadság, a szabad sajtó, a vélemény. Miközben Bonn, a nyugati rész, Nyugat-Európa a bevált önigazolások, a sikerek vidéke, miközben nekik mindent általános (bevált) eljárásokkal lehet megoldaniuk, Berlin a kényszerek katlana. Ebben az érzelmek és in­dulatok dúlta, sokszor provinciális városban másfél millió „keleti” miatt kény­szerből másként készül a jövő. Itt figyelembe kell venni a puszta jólétben békét még nem lelőket. A Magyar Ház itt minden erejével igyekszik koncentrálni azokat az em­beri, kelet-európai, hosszabb távú érdekeket és szempontokat, amelyek mind- annyiónk sorsát meghatározzák. Kevés esélyünk van az áttörésre. Hiszen nem vezetnek semmiféle kommunista nosztalgiák és nem ájulunk el a meg­merevedett nyugati jólét bénító „értékeitől”. 564

Next

/
Oldalképek
Tartalom