Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 1. szám - Kukorelly Endre: Harminckilenc, Negyven, Budapest-Papírváros (versek)
KUKORELLY ENDRE Harminckilenc Egy kis, harminckilenc méter magas bébi-boszorkány sétálgat a Gizella tér s a Váci utca sarkán ilyen régi a bébike nem előzi meg semmi de megfordítva nincs meg ő a fején szeret lenni mert a talpán nemrégiben nőtt négy furcsácska búb velük nyom síri gödröket a földbe ő, a béb’ ha néhol a lábára áll képződvén fordulat játszik a béb’, sajnálatos a van fölött mulat hogy létezik a létezés hogy van ilyen eset hogy az, ami lehetne, nincs s ami van, nem lehet de hát, mint mondtam, ő csak egy óijás boszork’gyerek harminckilenc, s még egyre nő összébb csak én megyek negyven körül: mivel ez épp ez a bizonytalan a kritikus magasság. Billegünk le-föl. Talán. Bizony.
/
