Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 5. szám - Hegyi Endre: Sorsversek (versciklus)
egy gangosán táncoló pej kudarcaimtól megmakrancosodott deres záija a varázslatot mely egybeterelt ennyi nyalka állatot! Zablát kantárt nem tűrnek meg e büszke fejek hátukat nem törte még soha nyereg patkolatlan lábuk Sarki fény szélén tipor nyomukat belepi rendre a csillagközi por Gyalogéletem soha-nem-volt paripái ők de létezniük kell nekik képzelek éteri legelőt istállóban jászlat nekik terül az alom csak jöjjenek jöjjenek haza álmatlan hajnalaimon s verjék fel az udvar kásás csendjét... ilyenkor mintha megifjodtan én is velük robognék A sasmadarak A fájdalom csak fájdalmat szülhet ragadozó ne n költ ki énekesmadarat mitől várjuk hogy kálváriánknak végeszakad?