Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3-4. szám - HARMINC ÉVE INDULT ÚTJÁRA AZ ÉLETÜNK - Káldi Jánosné: Az ÉLETÜNK szellemi-irodalmi előzményei, indulása és elemzése 1963-tól 1967-ig (tanulmány)
Műfordítások Feltétlenül szólni kell arról, hogy az Életünk gazdagon foglalkozik a szomszéd országok irodalmával. Legfigyelemreméltóbb a délszláv irodalom megszólaltatása, Csuka Zoltán, Dudás Kálmán, Szily Ernő és Ferencz Győző tolmácsolásában. Az osztrák próza eléggé rendszeres és magas színvonalú fordítója a soproni Szabó Jenő, aki egyébként baráti kapcsolatot is tartott számos jelentős osztrák íróval. Az ő segítségével és fordításában kerültek az Életünkbe olyan nagy értékű művek, mint Landgrebe Az óriásbébi című elbeszélése, Ritsch Atombiztos óvóhelye stb. Ajtmatovnak, a tehetséges kirgiz írónak Az első tanító című remek elbeszélése jelent meg az Életünk oldalain. De nem hanyagolják el a földrajzilag távol eső népek irodalmát sem. Káldi János négy finn versfordítását olvashatjuk az Életünk első számában. Képek Az Életünk képeket is közöl. Ötven képzőművésznek (festőnek, grafikusnak, szobrásznak stb.) százhuszonhét művét mutatja be. A bemutatott művek a színvonal tekintetében különbözők. Borsos Miklós, Derkovits Gyula, Ridovics László, Somos Miklós és Illés Árpád megjelentetett alkotásai remekművek, világmértékkel mérhetők. Kiemelkedő műveket láthatunk még Barabás Lászlótól, Csont Ferenctöl, Lakatos Józseftől, Tóváry Tóth Istvántól, Horváth Jánostól, Martin Ferenctöl. Az Életünkről szóló kritikák, jegyzetek és levelek Az Életünk útja nem volt visszhangtalan. Az elemzett tizenkét szám mindegyikéről írtak az illetékes megyei lapok: a szombathelyi Vas Népe, a győri Kisalföld, a veszprémi Napló és a zalaegerszegi Zalai Hírlap. De olvashattunk kritikát az Életünkről a budapesti Kortársban Kiss Dénes tollából, a Debrecenben megjelenő Alföld című folyóiratban Tóth Endrétől és az Élet és Irodalomban E. Fehér Páltól. A pécsi Dunántúli Naplóban Tüskés Tibor foglalta össze észrevételeit és ítéletét, a Tolna megyei Népújságban és a Nógrád című megyei lapban néhányszor írtak a kiadványról. A rádió szintén több ízben bemutatta és mérlegelte az antológiasorozat egy-egy számát. A bemutatás alkalmával a rádió előadóművészei megszólaltatták a kiadvány verseit és elbeszéléseit. A szerkesztőség sok olyan levelet, megjegyzést kapott, amelyben ítélkezés, vélekedés, útmutatás olvasható. A kritikák közül terjedelmét és alaposságát tekintve kétségtelenül Kristó Nagy Istvánéról kell elsősorban szólni.39 Kristó Nagy négy év megjelent számait teszi mérlegre hosszú cikkében. Bírálatának eredményeként — miután alaposan számba veszi a tizenkét szám termését - azt mondja, hogy az Életünk életre érdemes, jó színvonalú irodalmi-művészeti kiadvány, amelyben szépszámú megmaradásra érdemes alkotás jelent meg. Összegezéséből idézem a következőket: „Györ-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye közös vállalkozása, az Életünk című antológiasorozat, immár a magyar művelődés jól bevált intézményei közé tartozik. Idén már ötödik évfolyamába lép; eddig tizenként száma jelent meg, összesen több mint kétezer oldalon. Ez a kétezer oldal már csak mennyiségénél fogva is figyelemre méltó, ha pedig tartalmát is mérlegre tesszük: kulturális életünk maradandó értékeként könyvelhetjük el úgy is, mint a tudatformálás közvetlen, hogy úgy mondjam: »rövid távú« eszközét, de úgy is, mint igazi értékeit csak bizonyos idő múltán megmutató szellemi energiák sűrűsödési pontját. Az Életünk része irodalmi életünk egészének: ízlést fejleszt és erkölcsöt alakít, elgondolkoztat vagy - negatív jelenségek feltárásával - ka- tartikus hatást vált ki, tagadásra késztet, s hatása még akkor sem közömbös, ha egy-egy írás jelentősége majd az alakuló életmű egészében bontakozik ki igazán, egy- egy tudományos publikáció, tanulmány pedig csak más kutatók évekkel későbbi utalásaiban nyeri el értelmét. Az Életünk számos, a nyugati megyékben alkotó számára volt megjelenési fórum, 379
