Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3-4. szám - HARMINC ÉVE INDULT ÚTJÁRA AZ ÉLETÜNK - Káldi Jánosné: Az ÉLETÜNK szellemi-irodalmi előzményei, indulása és elemzése 1963-tól 1967-ig (tanulmány)
édesanyáról és a kedvesről. Csordás János zalai költő egy „sirató”-nak is nevezhető versben a halott édesapa előtt állva mondja el, hogy milyen apakép marad benne, amit őriz már mindhalálig17: „A sejtek mögé furakszom, az értelem válaszait lesem, s azon túl: a logikán-onnani világot faggatom-kérdezem, megidézem szerveim határtalan, végső látomásait, s ha borzadok, segít talán majd az is valamit, hogy akit szerettem: Apám, megszólalsz a köd-világ kupola alatt, s felgyújtod bennem reményből rakott csillagaimat, leülsz velem az Űr egy elhagyott padjára, a holdhoz közel, rekedt szavaid hallgatom, s talán rágyújtunk ott is csöndesen, szemeddel végigsimítod a rögös földi világot, s megtett utadat még egyszer - énvelem - végigjárod, elmondod titkaidat, a sorsod, hogy engem megsegítsen kétségeimből a ködből, vágyból, sejtelemből szőtt Isten. Szeretted a tavaszt, a gyémánt-kancsós habzó söröket, a friss vasárnap-reggelt, a sajtot, a retket, az almából bicskával kivágott gerezdeket, őz-léptű lányok farán lesimuló, lent meglengő szoknyát, kocsma-kertek nyári, késő-délutáni hegedű-hangját; emlékeid: a szénporos nadrág, olajos nyomdász-köpeny, a kis pénzes boríték, a szombat esti ünnep a hajdan-volt Budán, a kis lakásban, mikor még én se voltam," Csordás verse mellé kívánkozik Káldi János vallomása halott anyjáról, Danka Mártáról.18 Úgy jeleníti meg édesanyját, hogy megmutatja benne azt az asszonyt is, akinek szavai eligazítóak voltak a háborúban átélt szörnyűségek között: „Tudom, hogy senki se szerethet úgy, mint ő. A legtöbbet adta: a szüntelen-virágzó reményt, a tisztességes világlátást, a dalt. Világszép szavai nélkül elvesztem volna a szörnyűség mocsarában. Mikor a fasizmus végighurcolt fél Európán, életben-tartó sorait küldözte utánam." Cserhát József a leányához beszél a Látogatóm című költeményében.19 Leánya a második világháború bombazáporos, vad időszakában született, s ezt az időszakot eleveníti fel előtte a költöapa emlékeztetőül, de egyúttal okulásul is: „Ruhánkkal föld alá merült a láda, a házaspárnak lángból volt az ágya — lángban születtél. Győzöd-e követni ésszel? Ismerkedtünk a rettegéssel, mikor megszülettél. Kovácsoknak löktem vas helyett - üssék — ütötték szívemet: szikraként születtél. 371
