Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3-4. szám - HARMINC ÉVE INDULT ÚTJÁRA AZ ÉLETÜNK - Káldi Jánosné: Az ÉLETÜNK szellemi-irodalmi előzményei, indulása és elemzése 1963-tól 1967-ig (tanulmány)
Itt látom, hogy testvér egyik szép a másik széppel, s mindegyikben van valami közös-hasonló. Végzetesen rokon a Nagy-Fátrával a Somló. Egy a föld. A Garam széltépte, szívszorító kiáltozása ugyanúgy rakódik a parti füvekre-fáikra, akár a Rábáé vagy a Visztuláé. Vigasztalan minden futó víz, s a szüntelen-virágzó habok ugyanazt az összefüggő, füzérbe-kötődő dallamot sírják minden égtájon. Egy a fold. Egy a bűbája-derűje-könnyc. Száz kötelékkel, hűséggel és szomorúsággal van összekötve a világ, s rajta az emberi sors. Kulcsár János a mindig élő, az emberiséget előrevivő „Forradalmat” köszönti a Himnusz a Hűségről11 című művében: „Üdvözlégy, szerelmem: Forradalom, te múlhatatlan művű isten, ki nem várod, hogy utadon a szemforgató áhítat hazugságot és virágot hintsen, kit bennünk le nem ronthatott papjaid bűne, gyász-napok emléke, hívek árulása, kiért halni tudnék, ha szól harsonáid zengő hívása, mellyel apámat harcba vitted...” Szapudi András hosszú költeménye az 1944-es, 1945-ös buchenwaldi mártíroknak állít emléket.12 Az egyik mártír hangja így szól a föld alól: „Szívembe bújt a kés, a mellem kék-élű penge-otthona - tűz mellett többé nem melegszem, nem megyek hozzád már soha; ne akarj látni: torz a testem, értelmem hűtlen elhagyott, pillogok tört-üveg-szememmel én már a föld alatt vagyok.” Sorolhatnánk még sokáig az elgondolkoztató, állásfoglalásra késztető, társadalmi tartalmú verseket. Olyanokat, mint Simon István Szőlőszem című költeménye13, aztán Lázár Tibor A börtönök rácsa mögé14, Cs. Nagy István Egyházashetyei riport15, Gergely Ágnes Húsz év után16 című szép alkotása. Stb. Külön kategóriát képvisel az Életünkben a családi életnek és a szerelmes verseknek a csoportja. Több szuggesztív erejű költemény olvasható a családról, az apáról, az 370
