Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Kende Péter: '56 világjelensége
KENDE PÉTER ’56 világjelentősége Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim! Azt, ami az előadásom címeként szerepel, tulajdonképpen először kérdésként kell feltennem. Volt-e az 1956. évi eseményeknek világjelentősége? Egy ilyen kérdésre még évtizedek távolából is tulajdonképpen hipotetikus válasz adható. Nagyobb események továbbgyűrűzése mindig fogas kérdések tucatjait állítja a történész elé, még amikor a távlat századokban mérhető is, és már minden elfogultságot rég kiküszöbölt. Hát még amikor a távlat évtizedekben mérhető. Egyébként is a válaszhoz szükséges szenvedélymentesség és tárgyilagosság az európai történelem utolsó két évszázadainak eseményeivel kapcsolatban alig képzelhető el. Tartsuk észben ezt, hogy mindaz, amit erről gondolunk, voltaképpen hipotetikus, és ezt majd csak az utókor, a történelem további évszázadai fogják vagy nem fogják megerősíteni. Mármost a világjelentőség szó. Minden nemzet hajlamos arra, hogy a világ közepének tekintse magát. A kérdés csak az, hogy ezt a felfogását mások is osztják-e? Nos, úgy tűnik, hogy 1956-tal kapcsolatban kivételesen igenlő lehet a válasz. Erre illetékesebb tanú az a magyar - mint jómagam -, aki Nyugaton élte le az 1956 utáni évtizedeket. Mert szemtanúja lehetett annak az érdeklődésnek, annak a szenvedélynek, amely 1956 iránt a legkülönbözőbb szellemi és politikai körökben olyan élénken és hangsúlyosan élt. Ebben, legalábbis ebben az egyben az 1956-os emigráció előnyösebb helyzetben volt, mint otthon rekedt honfitársai. Azok a honfitársai, akikből a Kádár-rendszer nemcsak a szabadságot, hanem a nemzeti önbecsülést is elég sikeresen elorozta. Mégpedig azzal, hogy az iskolai tanításban, a sajtóban egész nemzedékek elől eltitkolta azt a rendkívüli hírnevet, amelyet az ország, s népe 1956-ban magának kivívott a szélesebb világközvélemény előtt. Próbáljuk most ezeket a dolgokat egy kicsit módszeresebben szemügyre venni és megnézni, hogy mi az, ami ’56-nak a kortársak szemében olyan nagy jelentőséget tulajdonított. A Nyugat politikai életében 1956 hatása elsősorban azzal a szereppel függ össze, amelyet a szovjet államrendszer az európai egyensúlyban és a világerők összeállásában, megoszlásában játszott. 1956 elsődleges hatása elvitathatatlanul annak a szovjet kommunista befolyásnak a visszaszorulása volt, amelyet egyébként az európai közvéleményben nagyon erős antikommunista közhangulat kísért. Ez a közhangulat annál is erősebben terjedt, hogy 56-nak volt egy távolabbi előzménye, mégpedig 1947 körül. A demokratikus politikai áramlatok kíméletlen kiirtása a szovjet befolyási zónában - Romániában és Jugoszláviában 1002
