Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Kende Péter: '56 világjelensége

KENDE PÉTER ’56 világjelentősége Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim! Azt, ami az előadásom címeként szerepel, tulajdonképpen először kérdésként kell feltennem. Volt-e az 1956. évi eseményeknek világjelentősége? Egy ilyen kérdésre még évtizedek távolából is tulajdonképpen hipotetikus válasz ad­ható. Nagyobb események továbbgyűrűzése mindig fogas kérdések tucatjait állítja a történész elé, még amikor a távlat századokban mérhető is, és már minden elfogultságot rég kiküszöbölt. Hát még amikor a távlat évtizedekben mérhető. Egyébként is a válaszhoz szükséges szenvedélymentesség és tár­gyilagosság az európai történelem utolsó két évszázadainak eseményeivel kapcsolatban alig képzelhető el. Tartsuk észben ezt, hogy mindaz, amit erről gondolunk, voltaképpen hipotetikus, és ezt majd csak az utókor, a történelem további évszázadai fogják vagy nem fogják megerősíteni. Mármost a világ­jelentőség szó. Minden nemzet hajlamos arra, hogy a világ közepének tekintse magát. A kérdés csak az, hogy ezt a felfogását mások is osztják-e? Nos, úgy tűnik, hogy 1956-tal kapcsolatban kivételesen igenlő lehet a válasz. Erre illetékesebb tanú az a magyar - mint jómagam -, aki Nyugaton élte le az 1956 utáni évtizedeket. Mert szemtanúja lehetett annak az érdeklődésnek, annak a szen­vedélynek, amely 1956 iránt a legkülönbözőbb szellemi és politikai körökben olyan élénken és hangsúlyosan élt. Ebben, legalábbis ebben az egyben az 1956-os emigráció előnyösebb helyzetben volt, mint otthon rekedt honfitársai. Azok a honfitársai, akikből a Kádár-rendszer nemcsak a szabadságot, hanem a nemzeti önbecsülést is elég sikeresen elorozta. Mégpedig azzal, hogy az iskolai tanításban, a sajtóban egész nemzedékek elől eltitkolta azt a rend­kívüli hírnevet, amelyet az ország, s népe 1956-ban magának kivívott a szé­lesebb világközvélemény előtt. Próbáljuk most ezeket a dolgokat egy kicsit módszeresebben szemügyre venni és megnézni, hogy mi az, ami ’56-nak a kortársak szemében olyan nagy jelentőséget tulajdonított. A Nyugat politikai életében 1956 hatása elsősorban azzal a szereppel függ össze, amelyet a szovjet államrendszer az európai egyensúlyban és a világerők összeállásában, megoszlásában játszott. 1956 elsődleges hatása elvitathatatlanul annak a szovjet kommunista befolyásnak a visszaszorulása volt, amelyet egyébként az európai közvéleményben nagyon erős antikommunista közhangulat kísért. Ez a közhangulat annál is erősebben terjedt, hogy 56-nak volt egy távolabbi előzménye, mégpedig 1947 körül. A demokratikus politikai áramlatok kímé­letlen kiirtása a szovjet befolyási zónában - Romániában és Jugoszláviában 1002

Next

/
Oldalképek
Tartalom