Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Szilassy Sándor: Forradalmi Magyarország
SZILASSY SÁNDOR Forradalmi Magyarország Életemnek több mint a felét töltöttem az Egyesült Államokban. Bejártam ezt a hatalmas kiterjedésű országot kelettől nyugatig, északtól délig és eljutottam úgyszólván mindenhova, ahol jelentős magyar vonatkozású anyagot őriznek. Kutatási ösztöndíjak segítségével hétszer látogattam meg a Hoover Intézetet Kaliforniában. A washingtoni, New York-i, philadelphiai és a New Jersey-i levéltárak és könyvtárak rendszeres látogatója voltam. A történészek közül is kevesen tudják hogy Herbert C. Hoover, Amerika későbbi elnöke élelmezésügyi és fűtőanyagbiztosként működött Európában az első világháború után, és amikor értesült arról, hogy a Friedrich-Habsburg József puccsot köveően a Tanácsköztársaság dokumentumait el akarták égetni, Budapestre küldte dr. Lutz nevű asszisztensét. Lutz meggyőzte az új rezsim vezetőit, hogy a történetírás érdekében állna, ha egy amerikai levéltárban helyeznék el a kommunista kormány iratait, amihez megkapta a beleegyezést néhány vonatrakomány élelmiszer és szén ellenében. így került a kaliforniai Palo Altoba, a Stanford egyetem szomszédságában emelt Hoover Intézetbe a kormány táviratokból, kéziratos és gépelt feljegyzésekből, a Népbiztosok Tanácsa jegyzőkönyveiből és egyéb, másutt nem kutatható anyagból álló gyűjtemény. A Hoover Intézet ugyancsak megszerezte a Nemzetgyűlés és az Országgyűlés jegyzőkönyveit a Bethlen-korszak más dokumentumaival együtt. Ennek az iratanyagnak az áttanulmányozása során egész sereg korábban ismeretlen adatot találtam. A New York-i Columbia Egyetem ugyancsak gazdag magyar vonatkozású dokumentumok terén. Jászi Oszkár, a Károlyi-rezsim nemzetiségügyi minisztere, később az Oberlin College professzora, ennek a levéltárnak adományozta kéziratgyűjteményét. Fábián Béla volt képviselő, Gombos Gyula, a Magyarországra nemrég végleg hazatért politikai író és esszéista, Szegedy-Maszák Aladár, az 1947-es béketárgyalásokat előkészítő, a dachaui halál tábort is megjárt diplomata iratai mellett ugyancsak ebben a levéltárban helyezte el a kaposvári származású Király Béla nyugalmazott vezérezredes is iratait, amelyek egyébként az ajándékozó kikötése miatt 2012-ig nem kutathatók. Nagy Ferenc, a második világháború utáni évek miniszterelnökének iratanyaga között van a Kovács Béla kisgazdapárti főtitkár 1947. március 27-i letartóztatása után készült kihallgatási jegyzőkönyv éppúgy, mint Nagynak Eckhardt Tiborral és Kállay Miklós volt miniszterelnökkel folytatott levelezése. A washingtoni Nemzeti Levéltár is terjedelmes dokumentumanyagot kínál magyar-amerikai kapcsolatok kutatói számára, és meglepő felfedezésekkel gazdagítja azokat, akiket érdekel a diplomáciatörténet. A gyűjtemény egyik érdekes része az 1909-1945 közötti évek feldolgozásához nagyon fontos adatokat taralmazó iratcsomó, amelyet az amerikai hadsereg a Szálasi-rezsim képviselőitől szerzett meg 1945-ben Dél-Németországban. A teheráni és jaltai konferencia jeyzőkönyvei, a német külügyminisztérium iratai és a titkosrendőrségi feljegyzések új megvilágításba helyezik a modern magyar történelem sok eseményét, így a „második Trianont” is. Diplomáciai jelentésekből fény derül többek között a Kossuth-idők, az első és második világháború, a béketárgyalások és az 1956-os forradalom eddig nem ismert hátterére. A Dartmouth College levéltárában helyezte el Pelényi János, Magyarország volt 986
