Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Kovács Andor: '56 és a Szabadegyetem
felmutató alkotó közösséggé, ha nem találta volna meg szellemi és társadalmi magatartásának formáját és normáját, amely egységbe foglalta a nemzet 1956 őszén kifejezésre jutott jövőképét. Ezt az ötödikként említendő ’56-hoz való legszorosabb kötődésünket a november 4-i katasztrófa után Bibó István adta meg írásaiban és november 4-e utáni személyes magatartásával. Az EPMSZ bibói indításra építette fel mindenkor a másképpen gondolkodókkal való dialógus keresését. A harci bárd és sárral dobálózás nélküli érvek csatározását. Az EPMSZ alapítói közül csak Tóth János és Szabó Zoltán állt baráti kapcsolatban Bibó Istvánnal, és így ők ismerték legjobban Bibó háború utáni publikált műveit, s ezen keresztül Bibó emberi és szellemi habitusát, írásainak nemzetjavító tartalmát. A Bibó körül kialakult hézagot szándékozott kitölteni Szabó Zoltán, aki 1960 telén, Bibó elítélése után, 1000 példányban megjelentette Bibó István néhány Nyugaton fóllelhető tanulmányát Harmadik út címmel. A könyv Szabó Zoltán bevezetőjén kívül tartalmazta Bibó 1956. november 4-e utáni két írásán kívül bárom nagy tanulmányát, cím szerint a Kelet-európai kis államok nyomorúságá-1, az Eltorzult magyar alkat címűt és a Zsidó kérdés Magyarországon-1. Ezen tanulmányok megismerése alapján értettük meg Bibó István nemzetképét. Az EPMSZ elnöksége ezen írások s a többi Bibó-tanulmány megmentésére, általános közhasználatra való bocsájtására s széles körű megismertetése érdekében elhatározta Bibó összegyűjtött műveinek kiadását. A határozat megszületett, de a kivitelezés elé elképzelhetetlen akadályok gördültek, egyik a másikat követve. Irodalomtörténeti unikum, s elképzelhetetlen méretű összefogást, konspirálást bizonyítanak azok az esetek, ahogy Bibó István levelei és kiadását engedélyező s formáló javaslatai, valamint a Széchenyi Könyvtár zárolt részlegén őrzött kéziratainak 5000 oldalnyi másolata Kanadát, Ausztráliát, Londont bejárva eljutott az EPMSZ egykori munkacsoportjához. Sok részletet tudnék erről a periódusról mondani, és Isten kegyelméből ebben az időszakban én voltam az EPMSZ elnöke, és mondták, minden az én kezembe került elsősorban. Sajnos Bibó István nem érte meg még az első kötet kiadását sem, pontosan emiatt a tortúra miatt, és sokszor fele a tanulmánynak nem volt feltalálható a világon. S mentek a telefonok, táviratok, szóval ezért húzódott el a dolog. Sajnos ő nem élte meg az első kötet elkészültét sem, hisz ő ’79 májusában meghalt, s a kötet csak 1981 decemberében hagyhatta el a nyomdát. Viszont a könyv jelentőségét Csoóri Sándor jellemezte egy hozzám írott levélben. Idézem véleményét: „A Bibó-kötet remek - írta Sándor -, a magyar szellemi élet legszebb ajándéka karácsonyfánk alá, az érdem a tiétek mindenképpen”. Az általunk négy kötetben kiadott Bibó-tanulmány azt bizonyítja, hogy Bibónak volt a politikai alternatívája mellett társadalmi alternatívája is a két politikai válsággóc eltűnése utáni Magyarország számára. Tehát a mai Magyarország számára is. A Bibó által elképzelt új magyar társadalom csírái ott voltak már az 1956-os magyar forradalom önálló kis csoportjainak aktív cselekedeteiben. Ugyanis ezalatt a pár nap alatt úgy látszott, hogy az eltorzult magyar alkat, az utat vesztett nemzet a forradalom vállalkozásában lerázza magáról Németh László és Bibó István által is kritizált „fölvett”, „fölszedett” torzító tulajdonságait és „elmélkedő” nemzetté válik. Tehát az ’56-os forradalom ma984
