Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Költő László - Lengyel Imre - Pap Ildikó - Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannóniában

személy családi kapcsolatai (gyermekei, félje) még a szomszédos körletekben sem ta­lálhatók. A másik központi személy a 397/a sírban nyugvó férfi. Valószínűleg ő a 400. sírba temetett férfi első feleségének a fivére volt; és itt nyugszik másik húga is, a juvenis kora előtt elhunyt leány (396. sír). A 397/a sír férfijának egy adultus-maturus határon elhunyt fia (404. sír) is megtalálható ebben a körzetben, de ennek felesége és gyermekei — ha egyáltalán voltak — nem találhatók a környéken. 46/a csoport (5. ábra és 4. tábla) Ez egy olyan családtöredék, amelyiknek három generációja sejthető. Az első generáció­hoz tartozó két nagyszülőnek (376. és 377/b sír) három fiúgyermeke nyugszik a körze­ten belül (377/a, 417. és 449. sír). Közülük feltehetően a 449. sírban nyugvó férfinak a leánya (450. sír) található ebben a régióban, de nem nyugszik itt a leány anyja, azaz a férfi felesége. Nem szabad azonban azt sem elhallgatni, hogy mivel a nagyszülők három fia közül a másik kettő (417. és 377/a sír) egyaránt megélte a családalapítás korát, és vércsoport-paramétereik is azonosak (mindkettő „B” vércsoportú volt), kolla­géntípusuk pedig nem azonos a 450. sírban eltemetett leányéval (aki kollagéntípusát visz. az anyjától örökölte), hármójuk közül bármelyikük azonos valószínűséggel lehe­tett a kislány apja. Záró gondolatként feltétlenül meg kell jegyezni: a múlt idők emberének biológiai paramatéreit vizsgálva akkor tudunk legnagyobb valószínűséggel helyes következte­téseket levonni, ha egyrészt a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit statisztikailag elemezve, matematikai módszerekkel próbáljuk meg valószínűsíteni; másrészt pedig — mivel ezeket nem elegendő önállóan értelmezni — csakis akkor állják meg a helyüket, ha a régészeti megfigyelésekkel is harmonizálnak. * Vizsgáljuk meg végezetül a biokémiai módszer segítségével meghatározott időren­di csoportokat - a régészeti leletanyag szemszögéből! (Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a szerológiai vizsgálatra átadott csontanyag mellett a csupán a sírok területi elhelyezkedését rögzítő temetőtérkép kivételével semmiféle régészeti információ nem állt a szerológus rendelkezésére.) Az első kronológiai csoport a kora bronzkori kisapostagi kultúra csontvázas temet­kezéseit takarja. Teljesen jogos tehát az a megállapítás, hogy messze megelőzve a következő időrendi csoportot, semmiféle szerogenetikai kapcsolat nincs közöttük. A második kronológiai csoport a késő avar kori, az ún. IX. századi és a magyar honfoglalás kori népesség tárgyi hagyatékával rendelkezik; az időben részben egymást fedő alcsoportok pedig éppen ezeknek a régészeti kategóriáknak felelnek meg! A harmadik kronológiai csoport a kora Árpád-kori leletekkel jellemezhető társa­ságra vonatkozik. A feltárás eddigi szakaszában sírjaiknak csupán egy kisebbik részét tártuk fel, a következő évi ásatási szezon során jutunk el arra a területre, ahol temet­kezéseik folytatása várható. Amikor a genetikai-szerológiai eredményeket és a régészeti leletegyütteseket azo­nos térképen ábrázoltuk, több esetben azt kellett tapasztalnunk, hogy a biokémiai módszerekkel meghatározott etnikai-biológiai csoportokon belülre régészetileg külön­böző korszakba sorolható személyek kerültek. A temető folyamatos használatának le­hetőségére végül is az alábbi jelenségek mutatnak: 1 1. Igen kevés a szuperpozíció, annak ellenére, hogy a temetkezés viszonylag sűrű. A temető középső részének déli végén jelentkező hiátus a geodéziai felmérések alapján még ma is felismerhető egykori terepviszonyokkal magyarázható. 907

Next

/
Oldalképek
Tartalom