Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Lekl Béla: Török eredetű személy- és helyneveink
JEGYZETEK 1/a Fényes E., Mo. geographiai szótára, I. 1851.1. 231. 1 Kálnási Á., A mátészalkai járás földrajzi nevei, 1989. 148. 2 Kniezsa I., Kelet-Magyarország helynevei, (MR.) Kolozsvár, 1943. I. 218. 3 Uo. 4 Mező-Németh, Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára, Nyíregyháza, 1972. 64. 5 TESZ, 2. 1970. 516. 6 FNESZ, 1978, 348; 1988. I. 765 és Ii. 542. 7 G. Haller, Comitatus Satmariensis, München, 1981,88-89. 8 Csánki, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, Budapest, 1913. V. 884. 9 AUO. XII. 184. 10 Rásonyi-Baski, Onomasticon Turcicum, 1986, 90, 94, 100, 38. 11 Baán K, Ősi magyar személynevek, Budapest, 1944. 60, 64, 66; AUO X. 217. 12 Nagy I., Magyarország családjai, Pest, 1859. H-K, 498. 13 Budapesti egyéni előfizetők telefonkönyve, 1978. 539., 541. 14 Baski I., Kun eredetű neveinkről, Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények, Kecskemét, 1989. 89. és DTS, 451,463 15 Németh Gy., Törökök és magyarok, Budapest, 1990. 76. 16 AUO. VI. 364, V. 242. 17 FNESZ, I. 765, 785. 18 A mongolok titkos története. Közreadja Ligeti L, Budapest, 1962,123,127,142 stb. 19 Keleti nevek magyar helyesírása. Főszerk.: Ligeti L., Budapest, 1981. 859. 20 Türkei, Euro-Atlasz, RV-Verlag, 1:800 000, 63-64. Altin Rehber, Istambul, 3. Böige, Ocak, 1989. 295, 307, 310 21 Kálnási A., Uo. 226 22 Maksai F., A középkori Szatmár megye. Budapest, 1940. 161. Györffy Gy., Besenyők és magyarok, Budapest, 1940, 66 és 96. 23 Mo. Földrajzinév-tára, Szabolcs-Szatmár megye, 1981.175, 722. 24 AUO. X. 225. 25 AUO. XII. 184. 26 Gy. III. 548, 551. 27 Kniezsa, uo. 286. (Székely Oki. I. 27.) Tarpa új névmagyarázata Mező A, a híres falunév eredetét nem ismeri, de utal Stanislavra, aki egy szláv Trpa átvételének tartja, bár ilyen nevet kimutatni nem tud. Kiss L, akadémiai föld- rajzinév-tárában (1988), Stanislav nyomán úgy véli, hogy a név „valószínűleg szláv eredetű”. De azt is lehetségesnek tartja, hogy a régi magyar Terpe személynévből jött létre, s így a magyar törpévé1 tartozik össze. Tarpa neve 1299-ben Turpa, 1338/39-ben Torpa alakban fordul elő. Ez a Turpa ~ Torpa név megtalálható viszont Árpád-kori okleveleinkben valóságos személynévként és más települések neveként is. A tihanyi apátság javait 1211-ben összeíró oklevél egy Colon nevű prediumon Turba (Torba) nevű személyt és Csanádban Tvrpa (Torpa) nevű falut említ. Ugyanezt a Turba (Torba) nevet viselte egy 1266-ban és 1276-ban említett Csongrád megyei föld is. Ugyancsak a Torpa név bukkan fel az Árpád-kori Pozsony vármegye Chactorba helynevének második tagjában. Ezek a korai oklevéli adatok teljesen megegyeznek a beregi Tarpa nevünk első írott alakjaival. Egyáltalán nem azonosíthatók viszont a szláv Trpa és a magyar Törpe nevekkel. Maksai Ferencnek a középkori Szatmár településtörténetét leíró művéből pedig azt is tudjuk, hogy éppen Szatmár megye észak-nyugati részén, Tarpa közelében fordul elő leggyakrabban a név. 1415-ben Pályában Tarpa, 1466-ban Szamosszegen Torpa, 1480-ban Szekeresen Tharpa nevű személy él. Ezzel a névvel azonosíthatjuk a közeli Nagydobos Darba hegységének a nevét is. Nem csoda tehát, ha a térségben jelentős település neveként is fennmaradt a név. A kora középkori helynévadási szokások szerint ugyanis elsősorban a mindenkori birtokos neve vált a birtok, a település nevévé is. A fenti adatok alapján viszont már azt is valószínűsíthetjük, hogy milyen etnikumhoz kötődhet a Tarpa személy- és helynév? Kötődhet besenyőkhöz, mivel a Csanádi Tvrpa (Torpa) a XIII. sz.-ban a Harangod folyó besenyők által lakott környékén található. De kapcsolódhat a név a kunok hoz is, hiszen a Harangod folyón túli területet a tatárjárás előtt és után kunokkal telepítették be. Ótörök eredetűek a csongrádi Alpár melletti Turba szomszédos településeinek (Alap, Buchur, Ácsa, Kürt, Ug, Ság, Vaja) nevei is. Mivel azonban a Nagydobosba olvadt Kokodvárban, valamint Szamosszeg és Szekeres vidékén - számos jel szerint - besenyők teljesítettek katonai védelmi feladatokat, elsősorban arra kell gondolnunk, hogy a beregi Tarpa is besenyő személyhez, esetleg etnikumhoz kötődik. Valóban, a torba köznév - nemcsak a történeti földrajz, de a nyelvészet tanúsága 899
