Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1. szám - Kőrössi P. József: alkalmi vers (talán 1980-ból) (vers)
tapogattál-e képeslapot úgy hogy közben átélted a város utolsó előtti tereket tágító tereket átmetsző infarktusát?! az a kép is fekete-fehér(-)fehér-fekete - színes - mint a többi talán dünnyögj egy új mesét melyben ugye látod a várost és színes képernyőjére kivetített látleletén a penészmintás szenesedő varrottas foltok egyetlenegyféleképpen értelmezhetők: ara-várad kór géza-várad kór gazsi-várad kór péter-várad kór zsófi-várad kór korunk-hős kór aradi jocó (nélkülük sem lehet együtt sem lehet - béke kór makknál egészségesebb párbeszéd-alakzatok egy szétloccsantott-egyvelő-mintás képeslapon) ha csak a színeket nézed a lángokból - tűzoltó fecskendővel sörhabbal hamumocsárba hajszolt várost nem gondolhatod hogy a sornak vége van legfeljebb hiánytalan s adalék a színekhez hogy géza-váradon csak tértivevénnyel kapható és fellegvárba csomagolva és ólom(-)pogácsa ízű a bécsi szelet géza se néz oda zsófi se néz oda péter se néz oda bréda se néz oda- a város olyan amilyen s bármilyen képeslapot küldj hátsó bal sarkát lent ugyanaz a gáz(-)láng takarja részletkérdés hogy a város kié 84
