Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Lekl Béla: Török eredetű személy- és helyneveink
12 Katanoff, Alfavitnij ukazatyely ... Sankt-Peterburg, 1888 13 Houtsma, Ein türkisch-arabisches Glossar, Leiden, 1894 14 Nagy Géza, Árpád-kori személyneveink, Turul, IX. 112- 130 15 Gombocz Z.-Melich J.: Magyar etimológiai Szótár, Bp. 1914-44, A-G 16 Baán Kálmán, Ősi magyar személyneveink, Bp. 1944 17 Németh Gyula, A honfoglaló magyarság kialakulása 18 Bátky Zsigmond, a Föld és Ember c. folyóiratban megjelent cikkei, Bp. 1921-30 19 Fehértói Katalin, Árpád-kori kis személynévtár, Bp. 1983 20 Gyórffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, L, II., III., Bp. 1963,1987,1987 21 Kiss Lajos, Földrajznevek etimológiai szótára, I—II., Bp. 1988 22 Radloff, Versuch eines Wörterbuches der Türk-Dialecte, Szent-Pétervár, I-IV., 1893-1911 23 Szevortján, Etimologicseszkij szlovarj tyurszkih jazikov, Moszkva, 1974,1978, 1980 24 Baszkakov, Ruszkie familii tyurszkogo proiszhozsgyenyija, Moszkva, 1969 25 Räsänen, Versuch eines etymologischen Wörterbuchs der Türksprachen, Helsinki, 1969 26 DTS, Drevnyetyurszkij szlovarj, Leningrad, 1969 27 Vámbery Ármin, A török faj, Bp. 1969 28 Ligeti Lajos, A magyar nyelv török kapcsolatai, Bp. 1986 29 Imre Baski, A preliminary index to Rasonyi’s Onomasticon Turcicum, Bp. 1986 30 Mezó-Németh, Ua. 31 Kálnási, A fehérgyarmati járás földrajzi nevei, Nyíregyháza, 1981 Kanyár és Konyár A szabolcsi Tisza kanyár és a bihari Konyár helynevek nyelvészeink többsége szerint a szláv Konjarj ’lópásztor’ szóból származnak.1 Bátky Zs. a Kanyár nevet a török kon-mak Teszállni’ ige személynévvé vált alakjával magyarázza.2 A népetimológia viszont a Tisza itteni nagy kanyarjára gondol.3 Bátky magyarázata közelít a helyes megoldáshoz. A Kanyár név 1214-ben még Kanar,A 1381-ben Kanyar, 1446-ban pedig Kanyaar5 ' formában fordul elő. Mint látjuk, a mai Kanyár a kanar névből alakult ki n hangjának lágyulásával, illetve második a magánhangzójának nyúlásával. A Kanar szó azonban a török nyelvekben köz-, személy- és helynevekben egyaránt megtalálható. A teleut és altáji török nyelvekben a kanar köznév a ’hal uszonyai’-t, a ’szélmalom szárnyai’-t jelenti6 Kanar Kö Aryg, Heldin Kanar Kö török-fajú népek népköltészetének hősei.7 Törökországban pedig Konári helyneveket találunk.8 Ennek a török névnek a régi magyarországi elterjedésére a Doboka melletti The- uk-ön 1280-ban felbukkanó Kanar személynév utal. Ennek a Kanarnak a rokonságához besenyők között előforduló Erney, Yeduch és Bata nevű emberek is tartoztak, akik földjüket Fekete (Niger) Miklósnak adták el.9 Fekete nevet a XIII. században leginkább besenyők, kunok, vagy más keleti sötétebb bőrszínű személyek kaptak. Biztos, hogy a bihari Konyár helynév is ebből a török szóból származik, mivel az első írott alakja 1213-ban és 1219-ben még ennek is Kanar és Canar volt. Másrészt Konyár és Doboka környékének kapcsolatát mutatja, hogy az ugyancsak besenyő-török nevű Turdemetz (Tördemic) konyári udvarbíró 1219-ben dobokai emberek ügyében ítélkezik.10 Az 1214. évi oklevélben Kanyáron előforduló ifarasahel = Feketehely, Pás = Bas = Fej, SaAarhung = Sárgahegy stb.11, vagy a mai Bakonya, Iszingeszeg, Konkolla, Keremely, Oszló, Tapaszitnya, Tálmostó12 török hangzású helynevek egyértelműen megerősítik állításunkat. Erre mutatnak a közeli Berencs, Dögé, Óntelek, Jéke stb. - sűrűn előforduló - török eredetű településnevek is. Legvalószínűbb tehát, hogy egy besenyő-török birtokos neve vált itt helynévvé, hiszen a megyében számos más - a besenyőkhöz kötődő név {Jéke, Csűr, Tét, Hene, Balkány, Besenyőd stb.) is található. 1 Kiss L, FNESZ, 352 és 645 2 SzSzmTEH, 123 3 Másik Kiss L., Régi Rétköz, 368 4 SzSzmTEH, 123 5 Kiss L., 368 6 Radloff, Versuch..., II. 110 JEGYZETEK 7 Radloff, Proben..., II. 575, 576, 580 8 Grosse Landerkarte, 1:800 000, Türkei 9 Györffy, II. 92 10 Györffy, I. 635 11 Fejér, CD. III/l. 156 12 Másik Kiss L., Régi Rétköz, 372-378 896
