Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Besenyő Sándor: Kinek a számára készült a "Szent Korona" alsó (görög) része?
BESENYŐ SÁNDOR Kinek a számára készült a „Szent Korona” alsó (görög) része? Mióta a korona visszakerült Magyarországra, több könyv jelent meg róla. Igyekeznek a nép rajongó tiszteletét ismertetések sorozatával részben kielégíteni. Bizottság is alakult, mely új, most már könnyebben megközelíthető megfigyelések alapján többet, alaposabbat mondhat róla, mint az azelőtti korlátolt hozzáférhetőségek alapján történhetett. A nemzeti ereklyeként kezelt koronát nem fogják kémiai vizsgálatok alá vetni, ami úgy az itthoni, mint az emigráció magyarjait megnyugtatta. A korona tanulmányozására alakított bizottság eddig lényegbevágó eredményt nem tett közzé. A megjelent munkák pedig újat Deér J.-nek Die Heilige Krone Ungarns (Wien, 1966) kiváló műve óta nemigen hoznak. (Nagy kár, hogy e kiváló munkát nem fordították le magyarra.) Az nem igaz, hogy a tudományos munkák nem találnának elég nagyszámú olvasóközönségre. A magyar közönség egyenesen sóvárog tudományos munkák után, s ha az a nagyközönség számára érthető nyelven íródik, százezres példányszámban is elkel. Hogy csak egy példát említsek; László Gyula világhírű régészünk egyik könyve (Emlékezzünk régiekről), mely a Duna-medence régészetét adja elő, rövid időn belül már egynegyedmilliós példányban jelent meg, kétszeri kiadásban. Jelen soraimmal szeretnék a korona alsó részének keletkezésével foglalkozni. Ezt a részt corona graeca-nak, görög koronának nevezik, mert nemcsak hogy az ötvösmunkával előállított képeken görög nyelvű felírások vannak, hanem a művészettörténeti részletekből is kétségtelenül kitűnik, hogy görög nyelvterületen, s nevezetesen Bizáncban készült. Az is kétségtelen, hogy magyar király képét ábrázolja az egyik kép. Egyesek felfogása az volt, hogy I. Géza királyunk mása. A fő alak pedig VII. Mihály császár, és a mellék alak társuralkodó testvére vagy a fia. „Csak VII. (Dukász) Mihályról és I. Gézáról lehet szó” (jegyzi meg Kovács Éva A magyar koronázási jelvények című alapos és szép kiállítású könyvében). E túlságosan határozott megállapítás, mely főleg a királyunk képe melletti lerövidített felirat olvasására támaszkodik, kissé szokatlan, annál is inkább, mert már Deér J. megállapította, hogy a korona e része művészettörténeti szempontból ítélve, egy századdal későbbi eredetű s valószínűleg III. Béla feleségének ajándékozta Manuel császár, aki III. Bélát utódjának szánta, s leányát is eljegyeztette vele. Majd amikor fia született, a frigyet felbontotta s eljegyezte Antiochiai Annával, a császár közeli rokonával, akinek a koronát elajándékozta (egyesek véleménye szerint). Moravcsik Gyula, kiváló görög szakértő részletesen foglalkozik a magyar király képe mellé elhelyezett görög felirattal. „Geóbitzávsz pisztosz králész Tourkiász” eredményre jut. Igyekeztem a görög szöveget - amennyire csak lehet - magyar hangokkal visszaadni. Képben mellékelem a görög írást is, hogy olvasóim jobban követhessék a 888
