Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Kaba Ákos: Széljegyzetek egy új magyar őstörténeti tanulmányhoz
magyar nyelvtudomány történetében. Tartalmazza az indogermán nyelvtudomány és az ebből kialakított történelemszemlélet, az obi-ugor származáselmélet, és a magyar őstörténetkutatás kitűnő stílussal megírt, hivatkozásokkal alátámasztott kritikáját. A múlt századi nyelvtudomány eredményei közé tartozik a nyelvrokonságok fölismerése. De a nyelvrokonság puszta tényéből módszeres vizsgálatok nélkül szoros etnikai kapcsolatokra is következtettek. Esetünkben is a nyelvrokonság alapján fogalmazták meg északi eredetünket. E feltevés megalapozatlanságának a feltárásához mégcsak az előbb említett nyelvtudományi eredményekre sem kell hivatkoznunk. Elég lesz csupán a finnugrisztika saját, perdöntő érveinek közelebbi vizsgálata, hogy kiderüljön obi-ugor származásunk minden alapot nélkülöző feltevése. Bartha A. könyvének fedőlapján egy régi Oroszország térkép részletén, Jugria (Iouvghoria) feltűnő módon lett kiemelve. Nem véletlen, valószínű perdöntő bizonyítéknak került a címlapra. Az orosz források a 13. század óta mint északi területet jelölik, tehát elsősorban földrajzi fogalom volt. A kijevi krónikában Jugra, az arabperzsa forrásokban mint Jura fordul elő. A két különböző alakú előfordulásból teljesen bizonytalan, melyik lehetett az eredeti. Valószínű népnév, de mivel a ma élő északi népek hagyományában nem található, minden bizonnyal egy ismeretlen, kihalt nép neve maradt fönn földrajzi elnevezésként. Az obi-ugoroknál sem ismeretes, ezzel szemben a sziper (szabir) népnév, amely a jugorral közel egykorú, hagyományaikban napjainkig fönnmaradt. A legkorábbi adatok, Jugriát Bolgártól északra és a Pecsora folyó vidékén említik, s ahogy az orosz hódítás haladt észak felé, úgy Jugria is mind északabbra tolódott. Ma is az európai Oroszország legészakibb félszigetének a neve Yugorskiy, ahol obi-ugorok sohasem laktak. Ha a jugor szónak kapcsolata lett volna az obi-ugorokkal, mint ahogy azt a finnugrisztika állítja, akkor ma az Ob folyó vidéke szerepelne Yugorskiy néven. Minden olyan feltevés tehát, amely Jugriát az obi-ugorok őshazájával azonosítja, nem bizonyítható orosz és arab-perzsa kútfőkből. Hogy Jugria a finnugrisztikában ilyen fontos szerepet kapott, azt Ludwig Schlö- zer göttingeni történésznek köszönhetjük. Szenvedélyesen vitatta a magyarok elsőbbségét Erdélyre, a szászok ellenében. Ezért támadta és vonta kétségbe krónikáink és krónikásaink hitelét. írásának hangneme nem nevezhető tárgyilagosnak: „Erdély Szent István előtt nem a magyar állam része, a szászok beköltözéséig kétes birtokú föld... Anonymus műve egy ostoba barát őrült fecsegése... Még józan emberi észben is szűkölködő mesemondó.“ Mivel az általa feltételezett jugor őshazának nyoma sincs krónikáinkban, ennek alapján állította, hogy a honfoglalás előtti események leírása a krónikások találmánya. Schlözer e feltevését Herberstein báró (1549) Oroszországot járt diplomata térképére alapozta, amin Jugria mellett a következő megjegyzés áll: „A honnan a magyarok származnak.” A báró könyvének szövegéből azonban félreérthetetlenül kiviláglik, hogy ő az ott élő magyar töredékre célzott, nem pedig obi-ugorokra: „Ez ugyanaz a Juharia, ahonnét a magyarok kivonultak a Pannónia földjét, vagyis Magyarországot meghódították és Európa sok vidékét vezérükkel Attilával elfoglalták.” Sőt elmondja, hogy kutatott olyan ember után Jugriából, aki magyarul is beszélő szolgájával szót értett volna. Ilyen emberre azonban akkor nem talált. Könyvéből tehát egyértelműen következik, hogy Jugria alatt olyan területet értett, ahol magyarul beszélők laknak. Hangsúlyoznunk kell, hogy Herberstein báró oroszországi tartózkodásakor magyar töredékek ott még valóban léteztek. Utolsó írásbeli említésük Kazány 1552-es elfoglalása után, Enbars murza oklevelében történt. A báró leírása tehát félreérthetetlenül csak magyarokra vonatkozik és nem obi-ugorokra. A fenti tények ellenére, szerfölött élénk fantáziával használta föl Schlözer és nyomában a finnugrisztika Herberstein Juhariáját a magyar-vogul őshaza bizonyítására. E feltevés képtelensége méginkább szembetűnő, ha figyelembe vesszük: 1. Orosz forrásokban Jugria — az ugor (onugor) összecsengés alapján - kizárólag csak a magyarokkal kapcsolatban fordul elő. 864
