Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1. szám
Gyurácz Ferenc: Magyar költő a Muravidéken Szúnyogh Sándor: Halicanumi rapszódia ........................ 6. sz. 685— 686 Gyurácz Ferenc: A hűségesek seregszemléje (Bibó emlékkönyv I—II.) .................................................... 8-9. sz. 970- 974 Határ Győző: Vitéz György úrnak ...................................... 5. sz. 563- 566 H orkay Horcher Ferenc: Mint macska a forró kását (Hévízi Ottó-Csuhai István: Szilénosz gyakorlatok) ......................................................................... 5. sz. 589 Horpácsi Sándor: Dobozi Eszter: „Csak a napnyugtát néztük...” ........................................................... 1. sz. 127— 128 Horpácsi Sándor: Bor Ambrus: Meráni hegedű ................. 12. sz. 1261-1262 G . Komoróczy Emőke: „Gyenge pontjainak összessége — az ember ereje” (Kárpáti Kamill: A menyasszony vetkőztetése) ............................................. 7. sz. 779— 781 Kőrössi P. József: A turista nincs egyedül saját hazájában (Ungváry Rudolf: A gépfegyver szálkeresztje) ......................................................................... 2. sz. 222- 224 Kovács István: Köreink bezárulása (Beszélgetés Engelmyer Ákossal) ........................................................... 3-4. sz. 473- 485 Laczkó András: Egybefogva valót és ideát (Takáts Gyula lírája a negyvenes évek második felében) .................................................................. 8-9. sz. 956— 962 Láng Gusztáv: Olvasónapló: Minden út Rómából ered (Kabdebó Tamás: Az istenek) ............................... 12. sz. 1244—1247 L őrinczy Huba: „Casanova volt Európában az utolsó kéjutas” (Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanóban) ......................................................................... 1. sz. 121— 124 Lőrinczy Huba: Indulóban a saját sors elé, avagy számadás az exodusról (Márai Sándor: Föld, Föld!...) ................................................................................ 5. sz. 557- 562 Lőrinczy Huba: A polgár meg a kutyája, avagy a zendülés viszolygó dicsérete (Márai Sándor: Csutora) 7. sz. 770— 774 Lőrinczy Huba: „...személyiségnek lenni a legtöbb, amire ember képes” (Márai Sándor: Béke Ithakában) .........................................................................x 8-9. sz. 951— 955 Lőrinczy Huba: Ami a kritikából kimaradt (Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt 1945-1946) 11. sz. 1152-1157 Lőrinczy Huba: így írtál te, Hódolat és imitáció, vallomás és paródia (Márai Sándor: Szindbád hazamegy) ......................................................................... 12. sz. 1248—1253 Mák Ferenc: Cselekvő szándékkal a pusztulás ellen (Hódi Sándor: Önmagunk vállalása) ................. 11. sz. 1163-1165 M artos Gábor: „Az biztos, hogy ez egy tiszta társaság” (Beszélgetés Kőrössi P. Józseffel) ................. 1. sz. 86- 95 M artos Gábor: „Nemzedékem nincs, avagy: ma generation c’ est moi” (Beszélgetés Mózes Attilával) .................................................................. 2. sz. 166- 176 Martos Gábor: „Mindenki nekifogott írni és ez hozott össze bennünket” (Beszélgetés Palotás Dezsővel) ........................................................... 7. sz. 744— 752 Martos Gábor: „Mind walesi bárdok voltunk”! (Beszélgetés Cselényi Bélával) ...................................... 8-9. sz. 851- 858 M onostori Imre: Csoóri Sándor Esztergoma ........................ 2. sz. 219- 220 T andori Dezső: Rue Mozart (Garaczi László: Nincs alvás!) ......................................................................... 12 sz. 1257—1261 6
