Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 5. szám - Alföldy Jenő: Bella István: Arccal a földnek (kritika)

visszafelé is: a Mese apokalipszisvers. Itt árulja el érzelmi hitvallását: egy ragadozó könnycseppje menti meg a világot.

Mondottam, játék az egész, gyermekded játék. Az Istennek pápaszeme van - az idő végtelennyolcasa, a fények gyöngéd gyíkjai az égnek, a költő szívhangja pedig visszhang, s mindnyájunk létét dobogja. Éjjel vagy nappal, lét vagy nemlét - minden tőle függ: attól, ahogy játszik, ahogy érez. „Lecsukni szempillám elég / rámcsukódik rögtön az ég”. Mindnyájunkkal megtörténhet - de csak neki vannak hozzá szavai.

Ezért oly korszerű ez a „korszerűtlenül” muzikális és képszerű, képzeletével képeket festő lírikus.

(Orpheusz Kiadó, 1991)

586