Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 1. szám - Kiss Anna: Világ világa (A jelenlét) (vers)

^ennél szélesebben”, s mi a különbség, ha mindhármuknak EGY az alapja? így ültem - szinte megkövültén - záróráig. Utána még megpróbáltam egy kicsit udvarolni a két pincér közül a nőneműnek, azonban ma már nem emlékszem az eredményre. Nyilván nem is lett belőle semmi. Bagatell, de a maga módján ez is kiszmet. Évek múltak el, több, mint egy évtized. Ma már nem járok a Dominóba.. Ma már egészen más emberek járnak oda. Rég túladtam kis mopedomon, s áttértem egy Renault 4-esre, de már az is kezd kirohadni alólam, pedig fél életem ráépítettem a négy kerekére, a négy kereket mozgató fekete vízre. Közben lezajlott az ún. öbölháború, amelyről eszembe jutott Ibrahim Mudavi és Omar al-Tabari. Két figura, semmi bizonyosat nem tudok róluk. A kése­lésnek nem lett nagy sajtóvisszhangja, következésképp nyilván senki sem halt bele. Ibrahim Mudavi állatorvos-növendék, pontosabban: állattenyész­tő-növendék valószínűleg hazatért, hogy - paradox módon - arab lovak te­nyésztésével foglalkozzon a fekete víz országainak egyikében, s így teljesül­hetett egykori álma. Omar al-Tabari álmával pedig nem találkoztam sem­miféle (szak)literatúrában, ami persze nem jelenti azt, hogy nincs lejegyezve valahol, valami számomra hozzáférhetetlen helyen. Különben van egy gya­núm, hogy Muhammed és Omar al-Tabari valójában egy és ugyanazon sze­mély. Ha Muhammed mögé pillantunk, fölfedezzük Omart, Omar mögött Muhammedet és így tovább. Azt is valószínűnek tartom, hogy Omar tulaj­donképpen bátyja, nem pediglen öccse vala Muhammednek. Ami pedig a fekete víz régi történetét illeti: Különösképp a hírhedt Rushdie-ügy után félnék szentségtörést elkövetni, azt állítván, hogy egykori félelmetes jelenése közben a Mindenható kocsiká- zott fönn az égben, mintegy érzékeltetve, mi következik majd be évszázadok elmúltával. Ezt nem merném kimondani. Allah bizonyára nem kocsikázott, ha ő volt az. Csupán arra hívnám föl a figyelmet, hogy ha csakugyan ő volt a kinyilatkozó, akkor a kinyilatkozás egyrészt a létét bizonyítja, másrészt arra utal, hogy Ó csakugyan létezett a Próféta előtt. Ezt nem szentségtörés állítani, sőt! így hát szükségtelen volt Omar al-Tabarit mindörökre kiradí­rozni. De hát így van ez, minden hatalom - a legjobb jóakarata mellett is - tévedhet. Valakinek mindig meg kell innia a: FEKETE LEVEST. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom