Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 5. szám - Ágh István: Könyörögj érettünk (regényrészlet)

képzeletében nemcsak ezt a kapitalistát kápráztatta el, hanem minden kapitalistát, akiket majd ő hoz, s élménydús kiszolgálásában részesülnek a különteremben. - Majdnem elfeledtem, van itt ez a csaposlány, akit utoljára fogok bemutatni, alig tudott kiszabadulni a juhász markából, csak az elnök elvtárs segítségével.

Joó Mari csak állt és nézte, hol szokott a falu szerint éjszakázni. Mellette, mint díszőr, Illés Zoli, a pincér, Gizus törvénytelen fia. - Csókolom! - súgta maga elé. - Hogy vagy, Zolika? - Köszönöm, jól vagyok.

Haszonics lekapcsolta a villanyt.- Telefon van?- Még nincsen, sajna, de ne keserüljünk el, az istákuláját!- A betyároknak se volt.- Szent és igaz. Ez az élethű, kéremszépen.- Villany se volt.- Sajnálatos módon mihozzánk bevezették, de ha a Krisztenzen úrnak jobb lenne a gyertya, petrólámpa, az is meglehet, kérem szépen.- Kidobnák a hűtőt?- A fridzsidert? Miért ne? Fölújítjuk a jégvermet, de kérem szépen, most ott tároljuk hűlt helyén a fűtőolajat, akkor majd tároljuk máshol, igaz? Befagy a Hajagos, de inkább a tó, ahol a gyilkosság történt, egy Tompa Elemér nevezetű, falunk szülötte... Meglepetés lesz, mindenki elgondolkodhat rajta, amikor meg tetszik látni.- Nem mindig elégséges ez a kitűnő holl.- Persze, nem mindig elégséges, de kérem szépen. Jöhetnek, ahányan akarnak. Ez pedig a nagyterem, ez a valódi, itt ivott Savanyu, ott a képe, az az utolsó előtti, egy helybeli festőművész munkája. Ebbe a mestergerendába vágta a fokost, ennél a búboskemencénél melegedett, ha nem hált Tolvaj Katóval, ivott, de ki is szórta ám a pandúrokat, a fűzfán fütyülőjét azoknak a gazbitang pandúroknak! Én is aszondom. Marika, te meg elmondhatnád, milyen állapotok dúltak itt a felszabadulás, a ruszkik után, az anyjuk istenit, he-he-he!- Rosszak - mondta a pincérfiú mellől, aki szalvétáját markolászva kísérte.- Tetszik érteni? Rosszak. Ezek meg a betyárpajtások képe. És itt látható korunk híres gyilkosa, a szocialista rabló! Áldozata egy magyar suszter, két svájci rendőr, rengeteg árva. Fölakasztották. Van Svájcban halálos ítélet? Kötél vagy ilyesmi. Ez meg a komplett cigányzenekar, kéremszépen. Ez csak egy kitömött róka. Tovább a söntés. Most készítjük a kármentőjét. Ez pedig Stolárik Veronika, kérem szépen. Kartársnő!? Mutatkozzon be, legyen szíves! Vegye magának vendégünket! Bor, sör, pálinka? Jó magyarost? - Végigcsen- gettyűzött a sörhabtolóval a poharakon. - Emlékei egészségére! Most pedig, miután megismert bennünket, szeretném meghívni egy kis mintavételre. Marika! Emlékszel még a Gizusra? Még mindig jól tartja magát ott a konyhában, ennek a felszolgálónknak az anyja, mutatkozz be, fiam!- Joó Mária lesz a helybeli képviselőm.- Szolgálatára. Tessék előre, tessék Mária! Itthon vagyunk!

Amikor befejezték a mintavételt, a külföldi magyar azonnal készülődött.

515